Arany fény ragyog egy árkádiai mezőn, ahol az előtérben egy kislány tárt karokkal, mezítláb rohan a nagymamája felé, hátrébb szintén családok különböző generációi borulnak össze. Most támadtak fel mind, a hatalmas ciprusok között csak boldogság van, mert vége volt az életnek, de már vége a halálnak is. Már örök élet van. Mindenki szabad. A nap meleg és sosem megy le, az illatok frissek és édesek, minden zöld, arany és fehérített vászon.
Fülöp Gergő kiállítása egyben a Kavics, mint projekt-tér első programja is, témája egyszerűen a halandóság. Félni nem kell, semmilyen választ nem kíván adni. Inkább csak gondolatokat megosztani és környezetet teremteni pár percnyi audiovizuális elmélyülésre. Sufjan Stevens lesz az audio része.
