Nyikoláj Gogol 1832-ben kezdett a Kérők című darab megírásába. A mű lényege ekkor még egy választani képtelen menyasszony és körülötte felvonuló férfiak karikaturisztikus megjelenítése volt. A darab elkészült, Gogol fel is olvasta pétervári irodalmi körökben. A hallgatóságot zavarba ejtette, hogy Gogol a színpadokon addig még meg nem jelenő kisembert, az orosz társadalom alsó-középosztályát vitte színre.
A pályatársak nagyra értékelték Gogol jellemrajzait, de többen hiányolták a cselekményből azt a mozgatórugót amely a történet eseményeit és a tűpontos karikatúrákat összeköti. Gogol a krititika hatására a karakterek mélyebb kidolgozásába kezd és a cselekményt is átírja, a darab címét pedig Háztűznézőre változtatja. Az átírás munkálatai 1841-ig húzódnak.
A vígjáték új verziójában jelent meg Padkaljoszin és Kacskarjov alakja, akik a darab főszereplőivé lettek – Padkaljoszin beteges félelme a házasságtól és a döntéstől válik azzá a koherens lelki folyamattá, amely a menyasszony, Agafja házasodási pánikjával egyesülve a cselekményt mozgatja. Így vált egy szellemes műből a lélek sötét bugyrait, titkos félelmeit és kétségbeeséseit is megmutató komédia.
Szereposztás:
- Agafja Tyihonovna, egy kereskedő lánya, eladósorban – Jordán Adél
- Arina Pantyelejmonovna, a nagynénje – Szirtes Ági
- Fjokla Ivanovna, házasságközvetítő – Fullajtár Andrea
- Padkaljoszin, hivatalvezető – Fekete Ernő
- Kacskarjov, a barátja – Rajkai Zoltán
- Rántotta, végrehajtó – Bezerédi Zoltán
- Anucskin, volt katona – Vajdai Vilmos
- Zsivakin, nyugalmazott tengerésztiszt – Keresztes Tamás
- Sztyepan, Padkaljoszin szolgája – Elek Ferenc
- Dunyasa és Polina, cselédlányok Agafja házában – Gombó Viola e.h., Nagy Bakonyi Boglárka e.h./Tóth Zsófia e.h.
