A Szuperheroizmus egy transzcendens univerzum, melyben bárkiből lehet szuperhérosz. Hőstan és hiedelemrendszer, mely egyesíti magában a science fiction, a történelem, a futurológia és a hőskultusz elemeit, a szociális fluiditás és a digitális genetika interakcióját, a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredését, a poszthumán, szoftver alapú populáció lehetőségét (vagyis a technológiai szingularitást) és a transzhumán aktivitást. Groteszk és szatírikus, posztgender, mágikus, heroisztikus és anti-heroisztikus. Figurái androgün mémek, melyek magukon hordozzák a technokulturális identitás, az idegtudományok és az urbán folklór vizualitását.

Az állatvilág és a humán populáció között a szuperhős a hiányzó genetikai mozaikdarab. A szuperhérosz egy evolúciós állomás: saját fajtáját egyedül képviseli. A Szuperheroizmus feltételezi, hogy a szuperhérosz-populáció egy történelmi értelmezésben létező, szupraindividuális organizációra képes és kutatásra alkalmas etnokulturális csoport.

A szuperhősből, mint jelenségből számtalan alternatív változatot alakított ki a közös ős-emlékezet, de a szuperheroista eszményrendszer előrevetít egy pánheroikus ősalapot, mely minden heroista megnyilvánulás kiindulópontja.


  • A kiállítást megnyitja: Dr Bordács Andrea, esztéta, műkritikus

  • Zene: Bolcsó Bálint és Dóra Attila Duó

  • Motion design: Traub Viktória, animációs filmrendező