Beat, rock, underground, alternatív – ezek a fogalmak jellemzik leginkább a Kádár-korszak könnyűzenéjét. Ha szavak mögé odaképzeljük a ritmust, az ütemeket és a dallamot már nem is járunk messze attól, hogy magunk is visszacsöppenjünk abba a világba, ahol az elegáns Centrál Kávéház helyén a Metró Mélyépítő Vállalat üzemi étkezdéje várta a munkásokat és a hosszúhajú farmernadrágos fiatalok szomorúan vették tudomásul, ha megjelenésük miatt kitiltották őket egy-egy rendezvényről.
A séta az 1950-es évek végétől egészen az 1990-es évek elejéig kalauzol el egy olyan közegbe, ahol a magyar beat egyszerre számított korszakalkotónak és elutasítandónak, ahol a zene a gondolatok kifejezésének leghatásosabb eszköze volt a politikai mozgástér hiányában.
A kétórás program során megismerkedünk a klubélet főbb sajátosságaival, a zenei irányzatok változásaival és egy kicsit magunk is átélhetjük a „nagy generáció” kihívásait és örömeit.
