A magyar építőművészet leglátványosabb fejlődése az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően vette kezdetét, s tartott egészen a századfordulóig. Építészetünk óriási lemaradását pótoltuk ezekben az évtizedekben. Ezt a sikert a dualizmus korának káprázatos gazdasági prosperitása tette lehetővé. Szinte minden magyarországi város magja ekkor nyerte el mai impozáns képét, de a legnagyobb szabású városrendezési akciókra főleg a Béccsel rivalizáló Budapesten került sor.
A magyarországi historizáló építészet egyik csúcsteljesítménye az elegáns sugárút, az Andrássy út kiépítése. Az elkészült művet kezdeményezőjéről, Andrássy Gyula miniszterelnökről nevezték el. A séta az Erzsébet tér északkeleti csücskétől az Oktogonig vezet majd. (Az Andrássy út második fele egy másik túra programját fogja képezni.) Mindeközben feltárul majd a múlt, úgy ahogy azt korábban nem ismertük, megismerkedve a pompás palotabérházak és középületek építtetőivel és lakóival, akik a születési- és pénzarisztokrácia köreiből kerültek ki.
Kerüljünk bensőséges viszonyba az ismertebb (Ybl Miklós, Lechner Ödön) és a mára már kissé elfeledett nevű zseniális építészekkel is (Feszty Adolf, Freund Vilmos, Petschacher Gusztáv), akik ezt a nemzetközi rangú csodát megvalósították - ne feledjük, az útvonal az UNESCO Világörökség része! Gyönyörködjünk értő szemmel a sugárút és közvetlen környékének homlokzataiban és enteriőrjeiben, és hallgassuk a korabeli bulvár meghökkentő történeteit.
