Pesten az 1820-as években német mintára honosodott meg a karácsonyfaállítás szokása, ám kiépített Dunakorzó, szilárd burkolatú utcák és tágas terek híján kezdetben csupán a befagyott Duna jegén árulták az örökzöldeket, a háziasszonyok pedig a pesti Fő téren vásárolták meg a dísznek szánt almát és diót a karácsonyfára, továbbá a karácsonyi menü alapanyagait. Az ekkor még luxusnak számító mézeskalácsot, emlékkönyvet vagy hintalovat csak a módosabb szülők voltak képesek megvásárolni gyermekeiknek a Belvárosi Plébániatemplom tőszomszédságában felállított, gyertyákkal és mécsesekkel megvilágított fabódékban.
Néhány évtized elteltével azonban Pestből igazi világváros lett. Adventi böjt és szigorú önmegtartóztatás helyett immár vidám utcai evés-ivásnak kezdett hódolni a pestiek többsége, a karácsonyvárás klasszikus elemei – adventi koszorútól a gyertyákig – pedig a templom helyett/mellett a karácsonyi vásárok állandó kellékévé váltak.
A Korzózz Velünk múltidéző sétája – részben korabeli beszámolókat is segítségül hívva – a pesti advent történetét göngyölíti fel az egykori Színház (Vörösmarty) tértől a régi pesti Fő (Váci) utcán át a Belvárosi Plébániatemplom mellett létesült egykori Fő térig haladva. A túra végén látogatást tehetünk Pest legrégibb templomában, mely ma is e nagyszabású kulturális változások néma tanúja.
