Az excentrikus filmrendező, Ken Russell 1975-ben rendezte meg Lisztománia című filmjét, amelyben a magyar zongoraművész-zeneszerzőt egy nőfaló rocksztárként ábrázolja – Roger Daltrey, a The Who együttes énekese alakította Lisztet –, mindenféle szürreális jelenetekkel ejtve bennünket egyik ámulatból a másikba – a gépfegyveres robotnáciktól kezdve a pápát alakító Ringo Starrig bezárólag. A "Lisztománia" kifejezést azonban Heinrich Heine találta ki, utalva arra a tömeghisztériára, amit a hosszúhajú, virtuóz zongorista az 1840-es években Berlinben (és természetesen más városokban is) kiváltott. Nem túlzás azt állítani, jobban körülrajongták őt, mint a 20. században a Beatles tagjait vagy Michael Jacksont. A legendás komponista zongoraműveit nemcsak az őt követő nagy pianisták népszerűsítették, hanem az azokat parodizáló rajzfilmek, így Tapsi Hapsi, valamint Tom és Jerry idevágó jelenetei is. És nem is sejtjük, hogy ezeken kívül mennyi mindent örökölt még a későbbi korok populáris kultúrája és zeneipara a 19. századi Európa talán legnagyobb szupersztárjától.
Tóth Endre zenetörténész (a Bartók Rádió riportere, valamint a Zeneakadémia Kóda c. pódiumbeszélgetés-sorozatának moderátora) előadása.
