„I have the power to build a time machine.” – Donnie Darko

Felnőtté válásunk során gyerekkorunk mesebeli karaktereinek befolyása lényegesen csökken. Többnyire elveszítik eredeti jelentőségüket, hiába töltöttek be egykor központi szerepet a személyiségfejlődésünkben. Ezek az általában tanulságos véget érő varázslatos történetek, valamint a bennük szereplő egyes karakterek tanító és érzékenyítő szándékkal készülnek a fiatalabb korosztályok számára. Ott van Belle, a Szépség és a Szörnyeteg főhősnője aki noha nem hercegnő, mégis egy felvilágosult és intelligens fiatal hölgy képét vetíti elénk. Az idő előrehaladtával azonban bárki ráébredhet, hogy a tudás nem csak hatalom, de mellette hatalmas teher is. A gyermekkori „tudatlanság” idilli állapota pedig egy időzített bombához hasonlóan közelít egyre a detonáció (vagyis a lélektani értelemben vett felnőtté válás) pillanatához. A fokozatosan gyorsuló és fejlődő életünk egy pontjára érve pedig *BUMM, olyan képregényesen* nem tudunk már hinni benne, így megszűnik a varázslat: Csingilinget padlóra küldi az öregedés légycsapója, Mézga Aladár ikonikus alakja velünk együtt nőtt fel és szippantotta be a graffitis szubkultúra világa, melynek szemszögéből láthatjuk kutyájával együtt magát Pityke őrmestert is ezen a tárlaton.

0036mark alkotói tevékenységére jellemző a posztmodern művészet egyik, többek közt intézménykritikára is kiválóan alkalmas eszköze, a kisajátító művészeti attitűd. Mindazonáltal a karakterkölcsönzésnél az ő esetében egy komplexebb jelenségről beszélhetünk. Márk ugyanis nemcsak ismert mesebeli figurákat keresztez fiktív és valós személyekkel, de az így kapott kompozíciót aztán még további klasszikus, modern vagy kortárs (pop)kulturális referenciákkal bíró jelentésrétegekkel egészít ki. Műveinek teljes értelmezhetőségéhez így szükség lehet általános művészettörténeti, 20-21. századi kultfilmekkel kapcsolatos és magyar, valamint rendszerváltás előtti szovjet mesefilmek ismeretére egyaránt.  

Címkék