A Budafoki Dohnányi Zenekar hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő és legsokoldalúbb szimfonikus zenekara. A fenntartó Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata jóvoltából 1993 óta hivatásos együttesként Hollerung Gábor Liszt-díjas karnagy, érdemes művész irányításával a zenekar előkelő helyet vívott ki magának a magyar zenei életben, s mára az ország egyik vezető együttesévé vált.
A zenekar híres innovatív megoldásairól és újító szemléletéről, így egy évben többször áll színpadra szcenírozott produkciókkal. A Földlegendák is ezen előadások sorába tartozik. Az újító szemlélet mentén a BDZ sikeresen működik együtt más művészeti ágak képviselőivel, a Földlegendák esetében a néptánc kiválóságaival.
Az est vendégművészei
A Fitos Dezső Társulat Magyarország legfiatalabb hivatásos táncegyüttese, alapító művészeti vezetői az est koreográfusai: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, EuroPas magyar táncdíjas, örökös aranygyöngyös szólista és Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a népművészet ifjú mestere, Magyarország érdemes művésze. Az alkotópáros munkássága meghatározó és példaértékű a Kárpát-medencei táncéletben. A térség kulturális sokszínűsége, annak kimeríthetetlen folklórkincse, változatos és színes világa inspirálja őket. A Fitos Dezső Társulat előadásai minden esetben az autentikus gyűjtésekre épülnek, ugyanakkor a hagyománytisztelet mellett tágítják a határokat, bátran kísérleteznek. Tagjai fiatal, kivételes táncos egyéniségek, elhivatottságukat és tehetségüket a legrangosabb hazai szakmai díjak igazolják.
Pálházi Bence Bandája autentikus magyar népzenét játszik, legfontosabb feladatának a magyar autentikus népzene megismertetését tekinti szerte a világon.
Két ikonikus mű egy estén
A Földlegendák előadása középpontjában a folklór áll. Az est két művet foglal magába: Stravinsky Le Sacre du Printemps című művét és a Földlegendák táncjátékot. Stravinsky Bartókhoz hasonlóan az első zeneszerzők egyike, aki a folklórt elementáris erővel építette be munkásságába. A Sacre du printemps (Tavaszáldozat) c. balettjét Gyagilev, az Orosz Balett igazgatója felkérésére készítette. Zeneművében – ahogy a mű alcíme is mutatja – az oroszországi pogány rítusokat idézi meg elementáris, szilaj zenei eszközökkel, szokatlan ritmikával. A hangverseny második felében a Földlegendák című táncjáték három inspiráló műre épül: Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára IV. Allegro molto; Weiner Leó: Magyar népi táncok Op. 18. 4. tétel; Szentpáli Roland: Rapszódia (fiatal, kortárs magyar tubaművész és zeneszerző).
A zeneművek visszatérnek a tiszta forráshoz, ahhoz az ősi kódrendszerhez, amely nem csupán a zenében, hanem a mozdulatokban is rejlik. A népi kultúrában a zene ihlette a táncot, ehhez kapcsolódott az ének, ezen szűrte át magát az ember, az individuum, itt tudott megmutatkozni a belülről jövő szenvedély. A táncjáték ezt a kölcsönhatást szeretné megmutatni, hűen a hagyományokhoz. A mozdulatoknak láttatnia kell azt a régről jövő erőt, amely minden táncművészeti ág alapja. A társulat hisz a néptánc kortárs művészeti megmutatásában, bízik abban, hogy a tánc erejével, természetességével meg tudja szólítani a ma emberét.
Jegyet itt tudtok vásárolni.
