153 évvel ezelőtt, 1872. március 5-én nevezték ki Xántus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. Ezt a napot azóta is az 1947-ben önállósult Néprajzi Múzeum napjaként ünneplik, színes programokkal.
Az idei rendezvényen megtudhatjuk például, hogyan örökítették meg a tudósok és az utazók a távoli népek kultúráját a 19–20. században. Beszélgetést hallgathatunk a mágia, a fétisek és a sámánizmus történetéről, a múzeum szakembereinek terepmunkáiból pedig megtudhatjuk, milyen kihívásokkal szembesül a hagyomány és a modernizáció keresztútján Mongólia.
Mindezen felül bepillanthatunk a legújabb viselet-, kerámia- és citerakutatásokba – utóbbiba természetesen élő zenével. A tárlatvezetéseken szakértők kalauzolásával indulhatunk a múzeum rejtett kincseinek nyomába. Reflektorfénybe kerül a székely kultúra és identitás, Herman Ottó személyisége, illetve feltárulnak a múzeumi munka rejtelmei, és kibontakoznak a gyűjteménybe került műtárgyak történetei.
Aznap tartják a Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítás megnyitóját is. A tárlat a londoni Victoria & Albert Múzeumból érkező, 1862-es unikális magyar fotográfiákat mutatja be.
Március 5-én egy másik premier is várható: ezen a napon debütál a Jelenarchívum. Az ennek alkalmából rendezett workshopon az alternatív történetmesélés képi és művészi megoldásain túl megismerhetjük a jelenkorkutatással foglalkozó MaDok-program most induló projektjét, melynek célja egy 1990–es évektől napjainkig tartó közösségi fénykép- és történetgyűjtemény létrehozása.
Ehhez mi magunk is kapcsolódhatunk saját privát fotóinkkal és történeteinkkel.
A legkisebbeket pedig különféle múzeumpedagógiai foglalkozások várják A Néprajzi Múzeum Napján. A részletes program itt olvasható.
(Borítókép: Incze László - Néprajzi Múzeum)
