Az a jó Budapestben, hogy még akkor is a legkülönfélébb helyeket és történeteket fedezhetjük fel az utcáin, ha huzamosabb ideje itt élünk, vagy eleve itt nőttünk fel. Városi kalandozásaink során nemcsak az épített környezetet és a történelmi események színtereit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy hol éltek az írók, a művészek és a tudósok. Ezen a pesti sétán 8 lakhelyet fedezhetünk fel, bár van közöttük olyan is, amelyre ma már csak egy park emlékeztet.
Kezdés: Ferenc tér 11.
Sétánkat a IX. kerületből indítjuk, József Attila Ferenc téri otthonától, ahol a tízes évei első felét töltötte a költő édesanyjával és két nővérével. Azért is érdemes innen indítani, mert idén van a költő születésének 120. évfordulója. Az épület 1897-ben készült Quittner Samu fűszerkereskedő megrendelésére, József Attila pedig 1916 és 1920 között élt itt, a Ferenc tér 11. harmadik emeleti szoba-konyhás lakásában.
Annyira szűkös körülmények között, hogy időnként ágyrajárókat kellett fogadniuk. A házban se gáz, se villany nem volt még bevezetve, és ehhez az időszakhoz köthető József Attila édesanyjának halála is. Különös, hogy a költő mégis élete egyik legboldogabb időszakaként emlékezett vissza rá. József Attila nevét 2005 óta egy kis zománctábla őrzi a ház falán.
Psota Irén, Karinthy Frigyes és Molnár Ferenc
A Ferenc térről nagyjából 10-15 perces sétával átérhetünk következő helyszínünkre, ahol kivételesen nem egy házat, hanem annak hűlt helyét fogjuk megtalálni. Mégis belevettük a sétába, mert érdekes megfigyelni, milyen változáson ment keresztül a környék az elmúlt években. Psota Irén egykori, Tömő utcai házáról van szó, melyet 2021-ben bontottak el, hogy helyén a Corvin-negyed-projekt lezárásaként felépüljön a Corvin Innovation Campus irodaháza.
A Tömő utca 23/A elbontott épülete 1887-ben épült, majd a két világháború között kétemeletesre bővítették, a Psota család 1921-ben költözött be a háromszobás félszuterén lakásba. Mivel nem tudták fizetni a lakbért, egy időre a Mária Valéria-telepre kerültek, később Kőbányára, ám miután Psota Irén édesanyjára rálőtt a férje, a nő és a gyerekek a Tömő utcai házba költöztek át, az új tulajdonos pedig kedvezményes lakbérért biztosított számukra egy szoba-konyhás cselédlakást. A színésznő egykori lakhelyére ma már csak egy róla elnevezett park emlékeztet, de a Google Mapsen megnézhetjük, milyen volt egykor.
Sétánk innen a Népszínház utca felé vezet, ahol két író egykori lakhelye előtt is megállunk. A Népszínház utca 49. egyidőben Karinthy Frigyes otthona volt, itt élt első feleségével, Judik Etellel és Gábor fiukkal. Regénybe illő kapcsolatuk volt: az író egy férjezett színésznőt szemelt ki magának, akiért még a párbajt is vállalta, de mivel ez nem vezetett eredményre, megszöktette kedvesét. Fél évig bujkáltak, mire sikerült rávenniük a férjet a válásra, így 1914-ben a szerelmesek összeházasodtak, és fiuk születése után beköltöztek a Népszínház utcai lakásba. Egészen addig volt ez a kis család boldogságszigete, amíg Etel bele nem halt a spanyolnáthába.
Ha továbbsétálunk, akkor a Népszínház utca 22. előtt álljunk meg, ahol – amellett, hogy A Hét szerkesztősége is volt – Molnár Ferenc élte viharos kapcsolatát Vészi Margittal. A fiatal író ismert volt duhaj életéről, a nő családja ellenezte is a kapcsolatot, de vonzalmuknak nem tudtak megálljt parancsolni, így összeházasodtak, és gyorsan beköltöztek az épület egyik lakásába. Innentől kezdve
a pár veszekedéseitől zengett az egész ház, és az sem volt ritka, hogy a pesti éjszakában GYAKRAN mulató Molnár felpofozta Margitot, aki végül férje durvasága miatt hazaköltözött.
Seress Rezső és Krúdy Gyula
A Népszínház utcától 15-20 perces sétával érünk a Dob utca egyik különös házához. Bár a 46. szám alatti épületen érdekes domborműveket fedezhetünk fel, az 1939-ben épült ház története még ennél is izgalmasabb:
itt a legmagasabb a hírességek száma.
Lakott itt Seress Rezső és Presser Gábor, Beamter Jenő (Bubi) jazzdobos, Ingo Glass szobrászművész, Orosz János zongorista és táncdalénekesnő felesége, Vadas Zsuzsa, Tóth János operatőr és Árvai Ágnes színésznő, de Szotyori László festőművész is sokáig a lakóközösség tagja volt. Presser egyébként a Seress alatti lakásban töltötte gyerekkorát, erről tévéműsorokban is beszélt:
Fölöttünk a Seress mindennap kettőkor menetrendszerűen elkezdte hallgatni a Szomorú vasárnap felvételeit, és hát ugye választhattam, hogy vagy őt hallgatom, vagy gyakorlok.
Nem kell sokat sétálnunk, hogy elérjünk a következő helyszínre, a Király utca és a Csányi utca sarkán álló épülethez, ami olyan, mintha most lépett volna ki egy középkori lovagregény lapjairól. A gótikus kőcsipkék, a csúcsíves ablakok, az erkélyt őrző huszárok és a sárkányfej már önmagában megállásra készteti az arra járót, de Krúdy Gyula miatt is érdemes elidőzni itt egy picit. A Pekáry-ház
a pesti romantika egyik legkorábbi épülete, és hatásvadász megjelenésével a maga korában ki is rítt a környék egyszerű házainak sorából.
Krúdy 1899 és 1901 között élt itt feleségével, Spiegler Arabellával, aki Satanella néven publikálta tárcanovelláit, bár az íróval kötött házassága után felhagyott az irodalommal, és a háziasszony szerepébe bújt. Nem tartott sokáig a szerelmük. Bár a nőt Krúdy már két hónap után feleségül akarta venni, azonban ezt apja megtiltotta, mondván, a pesti nő biztosan elzülleszti a fiát. A házasságnak hamar vége lett, és egyáltalán nem Arabella feltételezett züllöttsége, sokkal inkább Krúdy nőcsábász és bohém életvitele miatt.
Az író-színész házaspár és Babits
Krúdy otthonától a Kis Diófa – Nagy Diófa – Vas utca útvonalon jutunk el – egy újabb negyedórás sétával – a Bródy Sándor utca 36. épületéhez, ahol a Jókai házaspár élt. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza 1885-ben költözött át a számukra túl nagy, 12 szobás Kerepesi úti lakásból ebbe a historizáló bérház első emeleti lakásába, s bár elsőre ideálisnak tűnt számukra a 10 szoba, idővel mégis picinek bizonyult. Nehezen fértek el a bútoraik, a holmik, Jókai könyvei és Laborfalvi gyűjteményei – unokája visszaemlékezése szerint minden is megtalálható volt szekrényeikben, a csirkecsonttól a selyemrékliig.
Következő célpontunk a Reviczky utca sarkán áll: a Reviczky utca 7. szám alatti bérpalota 3. emeletén nem más lakott, mint Babits Mihály, akinél Ady halála után még Csinszka is megfordult – ma már mindenki tudja, hogy szerelmi viszony volt közöttük. Később a költő befogadta lakásába Szabó Lőrincet (ő verset is írt róla), aki kezdetben diákja és titkára, később barátja lett, és rengeteget beszélgettek itt a költészet és az irodalom lényegéről, és akinek végül Babits elszerette a menyasszonyát.
Szabó Lőrincet egyébként hírhedt nőcsábásznak tartották, egyik hódítása Tanner Ilona (Török Sophie) volt, akibe Babits szinte azonnal beleszeretett, és végül a Reviczky utcai lakásban elkérte magának költőtársától – akinek ekkor Ilona már jegyese volt.
(Borítókép: Major Kata - We Love Budapest)
