Honnan érkeznek a karácsonyi fenyők Budapestre?
Surd egy Zala megyei falu, Magyarország egyik legjelentősebb fenyőtermesztő központja. A helyi gazdák generációk óta foglalkoznak fenyőneveléssel, ami nem csak gazdasági tevékenység: a fenyőnevelés mára a helyi életforma része lett.
A surdi fenyőtermesztés története
A surdi fenyőtermesztés hagyománya az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Petrzilka Károly erdész, aki Selmecbányán szerezte szakmai ismereteit, modern erdőgazdálkodási módszereket vezetett be a Zichy-birtokokon.
Az erdők védelme és a mesterséges fácántenyésztés mellett kiemelt figyelmet fordított a fenyőfélék ültetésére is, amiből később Surd meghatározó gazdasági ágazata fejlődött ki.
A surdi fenyőfák életútja
Egy surdi fenyő élete nem egyik napról a másikra alakul, éveket kell várni, hogy elérje az ideális magasságot. A munka tavasszal kezdődik, amikor elültetik a csemetéket. A csemetéket nem mindenki neveli maga, sok gazda másoktól vásárolja az apró fácskákat, hogy aztán évekig gondosan ápolja őket. Az első években a gyomirtás és az alakító metszés a legfontosabb feladatok, ezek határozzák meg, hogy a fák milyen formát öltenek az évek során. A szezonális munka augusztus végén ér el az első mérföldkőhöz, amikor kereskedők érkeznek az ország különböző pontjairól, hogy megjelöljék a számukra legszebb példányokat.
A kitermelés november közepén kezdődik, majd – a „kötözést” követően – a fák teherautókra kerülnek, és útnak indulnak az ország különböző részeire, így Budapestre is.
„Ezek a fák megfelelő tárolással hetekig frissek maradnak”
– meséli az egyik helyi termelő. A kivágott fenyők sokáig megőrzik szépségüket, különösen akkor, ha megfelelő körülmények között tárolják őket a szállítás előtt.
A Nordmann-fenyő gondozása
Napjainkban a legkelendőbbek a Nordmann-fenyők, melyek tartósságának elérése egyszerű feladat. Egy surdi termelő elárulta, hogy a titok abban rejlik, hogy a kivágás után a fák legalább egy-két hétig hideg levegőn álljanak. Ez idő alatt „megszáradnak”, így a beltérben sem hullajtják túl gyorsan a tűleveleiket. Érdekesség, hogy vízbe állítani őket nem feltétlen szükséges, mivel az elvágott törzsön keresztül már nem képesek jelentős mennyiségű vizet felszívni.
A surdi fenyő útja a fővárosig
A surdi termelők nemcsak a fenyőtermesztésben jeleskednek, de az értékesítésben is aktívan részt vesznek. Sokan közülük december 10-e környékén Budapestre költöznek, hogy személyesen árulják a fáikat. Egészen karácsonyig reggeltől estig várják a vásárlókat, akik így közvetlenül azoktól szerezhetik be a fenyőiket, akik gondoskodtak róluk.
Egyes vásárlók már egy évvel korábban lefoglalják a következő karácsonyra kinézett fát a kedvenc árusuknál. A termelők pedig pontosan betartják az ígéretüket: a kiválasztott fákat különös odafigyeléssel gondozzák, szállítják és őrzik, hogy biztosan a vásárlóhoz kerüljenek.
Egy karácsonyfa története
Egy surdi fenyő nem egyszerűen egy fa, hanem többéves gondoskodás eredménye.
Életútja a természetből indul, és a városi ünnepi forgatagban ér véget, hogy a családok otthonait karácsonyi hangulattal töltse meg. A helyiek számára a fenyőtermesztés nemcsak a tradíciók ápolását jelenti, hanem a gazdasági stabilitást is. Amikor legközelebb kiválasztunk egy karácsonyfát, gondoljunk arra, hogy talán éppen egy surdi gazda munkájának köszönhető, hogy az ünnepek még meghittebbé válnak.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
