Honnan érkeznek a karácsonyi fenyők Budapestre?
Surd egy Zala megyei falu, Magyarország egyik legjelentősebb fenyőtermesztő központja. A helyi gazdák generációk óta foglalkoznak fenyőneveléssel, ami nem csak gazdasági tevékenység: a fenyőnevelés mára a helyi életforma része lett.
A surdi fenyőtermesztés története
A surdi fenyőtermesztés hagyománya az 1800-as évek végére nyúlik vissza. Petrzilka Károly erdész, aki Selmecbányán szerezte szakmai ismereteit, modern erdőgazdálkodási módszereket vezetett be a Zichy-birtokokon.
Az erdők védelme és a mesterséges fácántenyésztés mellett kiemelt figyelmet fordított a fenyőfélék ültetésére is, amiből később Surd meghatározó gazdasági ágazata fejlődött ki.
A surdi fenyőfák életútja
Egy surdi fenyő élete nem egyik napról a másikra alakul, éveket kell várni, hogy elérje az ideális magasságot. A munka tavasszal kezdődik, amikor elültetik a csemetéket. A csemetéket nem mindenki neveli maga, sok gazda másoktól vásárolja az apró fácskákat, hogy aztán évekig gondosan ápolja őket. Az első években a gyomirtás és az alakító metszés a legfontosabb feladatok, ezek határozzák meg, hogy a fák milyen formát öltenek az évek során. A szezonális munka augusztus végén ér el az első mérföldkőhöz, amikor kereskedők érkeznek az ország különböző pontjairól, hogy megjelöljék a számukra legszebb példányokat.
A kitermelés november közepén kezdődik, majd – a „kötözést” követően – a fák teherautókra kerülnek, és útnak indulnak az ország különböző részeire, így Budapestre is.
„Ezek a fák megfelelő tárolással hetekig frissek maradnak”
– meséli az egyik helyi termelő. A kivágott fenyők sokáig megőrzik szépségüket, különösen akkor, ha megfelelő körülmények között tárolják őket a szállítás előtt.
A Nordmann-fenyő gondozása
Napjainkban a legkelendőbbek a Nordmann-fenyők, melyek tartósságának elérése egyszerű feladat. Egy surdi termelő elárulta, hogy a titok abban rejlik, hogy a kivágás után a fák legalább egy-két hétig hideg levegőn álljanak. Ez idő alatt „megszáradnak”, így a beltérben sem hullajtják túl gyorsan a tűleveleiket. Érdekesség, hogy vízbe állítani őket nem feltétlen szükséges, mivel az elvágott törzsön keresztül már nem képesek jelentős mennyiségű vizet felszívni.
A surdi fenyő útja a fővárosig
A surdi termelők nemcsak a fenyőtermesztésben jeleskednek, de az értékesítésben is aktívan részt vesznek. Sokan közülük december 10-e környékén Budapestre költöznek, hogy személyesen árulják a fáikat. Egészen karácsonyig reggeltől estig várják a vásárlókat, akik így közvetlenül azoktól szerezhetik be a fenyőiket, akik gondoskodtak róluk.
Egyes vásárlók már egy évvel korábban lefoglalják a következő karácsonyra kinézett fát a kedvenc árusuknál. A termelők pedig pontosan betartják az ígéretüket: a kiválasztott fákat különös odafigyeléssel gondozzák, szállítják és őrzik, hogy biztosan a vásárlóhoz kerüljenek.
Egy karácsonyfa története
Egy surdi fenyő nem egyszerűen egy fa, hanem többéves gondoskodás eredménye.
Életútja a természetből indul, és a városi ünnepi forgatagban ér véget, hogy a családok otthonait karácsonyi hangulattal töltse meg. A helyiek számára a fenyőtermesztés nemcsak a tradíciók ápolását jelenti, hanem a gazdasági stabilitást is. Amikor legközelebb kiválasztunk egy karácsonyfát, gondoljunk arra, hogy talán éppen egy surdi gazda munkájának köszönhető, hogy az ünnepek még meghittebbé válnak.
