Sorra épülnek a passzívházak, de tudjuk, hogy mik ezek és miért fontosak?

Nyár végén adták át a XIII. kerület legújabb passzívházát, ami egyben bérlakás is – idomulva a kerület lakáspolitikájához. Mivel az elmúlt években nemcsak a kerületben, de városszerte épülnek passzív épületek, utána jártunk, hogy mi is ez valójában, hiszen az benne van a köztudatban, hogy egy környezettudatos konstrukció, de a működési elvét és azt, hogy valójában mi nevezhető passzívháznak, már nem biztos, hogy tudjuk. 

2014-ben adták át nemcsak Budapest, de az ország első százlakásos passzívházát, ami ráadásul pont a XIII. kerületben épült fel. Ez azért fontos infó, mert bár a kerületben 2002 óta folyamatos a bérlakásprogram (ekkor adták át az elsőt), ez volt az első olyan ház, ami már passzívnak épült. Az új lakások építésével és az új technhológiák felhasználásával a kerületnek az otthonteremtés mellett az iránymutatás és a városfejlesztés is célja – magyarázta Dr. Puchner Gábor, a XIII. kerület alpolgármestere, így nem véletlen, hogy az új építésű önkormányzati lakásoknál törekednek a passzívház technológiára. Mindezzel elérik, hogy az adott környék is felértékelődjön: az általuk épült házak láttán a magánberuházók is sorra megjelentek, így az elhanyagolt területek és a komfort nélküli lakások helyén ma már minőségi élettér várja a lakókat Angyalföldön.

Mi az a passzívház?

Nagyon leegyszerűsítve egy olyan ház, amely amellett, hogy környezetbarát, minél energiatakarékosabb, így rendkívül olcsó a fűtési költsége. Hivatalos definíció szerint ez egy olyan épület, ami

Tehát a fűtést a nyílászárókon át érkező napenergia, a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, valamint a fűtési rendszer biztosítja. Nagyjából 80-90 százalékkal kevesebb az energiaigénye, ezért adódik az a gondolat, hogy érdemes lenne minden újépítésű házat passzív szempontok szerint építeni, az egyetlen bökkenő, hogy építése és üzemeltetése már nem valami olcsó mulatság.

Azért, hogy megfelelően működjenek és megfeleljenek a passzív minősítésnek – ehhez persze rengeteg szempontot kell teljesíteniük –, rendkívül bonyolult gépészeti rendszerrel működnek és bár a felhasználónak ez könnyítés, a gépészet karbantartására és fenntartására csak szakcég képes, ők viszont el is kérik az árát. A már említett szempontok között van például a tájolás: a nappali és a háló nem kerülhet északra, de nem mindegy milyen vastag és minőségű a szigetelőanyag, ahogy az sem, hogy mekkora a hőkibocsátása – és a szempontok sorát még hosszan lehetne sorolni.

Közép-Európa legnagyobb passzív lakóépülete

Akármerre keresgéltünk Budapesten a passzív lakóházak után, folyton a XIII. kerülethez jutottunk vissza, ugyanis itt

persze ehhez a magánberuházók is próbálnak felzárkózni, úgyhogy bejött a kerület városfejlesztési koncepciója is. Az első passzív lakóházuk rögtön a legnagyobb is lett, de nemcsak Budapesten, hanem egész Közép-Európában. A Zsinór és Jász utca sarkán álló százlakásos bérházat a műemlékrekonstrukcióiról és jövőbemutató óvoda terveikről ismert Archikon tervezte.

Számunkra azért is különleges ez a ház, mert amellett, hogy persze jól látszanak rajta a kor kedvelt kortárs építészeti megoldásai, mint a látszóbeton, baromi érdekes az elrendezése. Annak ellenére, hogy a fémkapun belépve a sok szürke beton picit rideg és zárt hatást – fotósunk szerint börtön – kelt, vannak ám itt rejtett otthonos terek. Ilyen a földszinti lakásokhoz tartozó és a sütögetésre alkalmas udvar, de ami még ennél is jobb, az az első emeleten lévő udvar. Mert hogy itt rendhagyó módon a fenti részen van egy nagy füves placc mindenféle virággal és bokrokkal – azért egy ilyen helyen elég menő lehet élni, a passzív technológia pedig csak emel az egészen.

„Ez már Rolls-Royce”

Az alábbi mondatot az egyik beruházó jegyezte meg Dr. Puchner Gábornak az önkormányzat legújabb passzívlakóháza, a nyáron elkészült Petneházy utca 90. terveit látva, hiszen bár ez nem egy minősített passzívház, a legtöbb követelménynek megfelel. Így itt is működik a hővisszanyerés, van napelemrendszer, az épület csatorna- és csapadékvíz-elvezető rendszerének tervezésénél pedig figyelembe vették az extrém időjárási viszonyokat is: a két épületről összegyűjtött csapadékvizet a belső udvar alatti záportározó gyűjti. Ami számunkra külön érdekesség és pozitívum, hogy a házban két olyan lakást is kialakítottak, ami a mozgáskorlátozottak számára ideális.

Ahogy az alpolgármester megjegyezte, a kerületben folyamatos az önkormányzati bérlakás építés, ennek köszönhetően pedig a lakásállomány és a kerületiek életkörülményei is javultak. Míg a program elején jó részt komfort nélküli vagy félkomfortos lakások voltak az önkormányzat tulajdonában, a szanálásnak köszönhetően mára mindez megfordult – a kerületben egyre kevesebb a komfort nélküli épület. Hogy az új épületekbe pedig kik költözhetnek be és nekik miért jó mindez? Olyanok, akik legalább már 3 éve a kerületben élnek – van egyfajta lokálpatriotizmus az önkormányzat részéről –, ezekben a bérlakásokban jóval a piaci ár alatt van a bérleti díj. Sőt, a lépcsőzetes lakáspályázati rendszerükkel kétszer annyi családon és fiatal páron tudnak segíteni, hiszen aki beköltözik egy új bérházba, a régi lakásába be tudnak költöztetni valakit, akinek még annyija sincs.

gallery