Augusztus 20. az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. Mivel közel 1000 éves múltra tekint vissza, igencsak kacskaringós út vezetett a mai formájáig. Nem könnyű kiigazodni a számos esemény között, de cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb állomásokat.

1. István király augusztus 15-én ünnepelt

Szent István augusztus 15-ét (Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevételének napját) emelte hivatalos ünnepnappá, ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. A Szent István életét bemutató Hartvik-legenda (1097–99) szerint István könyörgött, hogy ez legyen az ő halálának a napja is, és ez is lett, 1038. augusztus 15-én halt meg.

2. Az első augusztus 20.

István királyt 1083. augusztus 20-án az általa alapított székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomban avatták szentté, I. László király kezdeményezésére. Innen ered augusztus 20. hagyománya. A templomnak ma már csak a romjai láthatók (Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkert), miután 1601-ben, a török hódoltság idején felrobbantották.

3. A Szent Jobb kalandos útjai

István király jobb karját feltehetőleg az 1060-as években választották le a testéről, majd 1083-ban került elő. A 15. századig az őrzésére alapított szentjobbi apátságban volt, a török uralom idején Raguzába (ma: Dubrovnik) került, ahonnan Mária Terézia közbenjárására került Budára (a visszaszerzés alkalmából pénzt is veretett a királynő). A 19. században Esztergomban őrizték, a 20. század elején a Budavári Palota Zsigmond-kápolnájába került. 1944-ben Szálasiék Ausztriába menekítették a szovjetek elől, 1945-ben az Amerikai Katonai Misszió visszaadta a magyar katolikus egyháznak.

1950-ig az angolkisasszonyok budai zárdájában őrizték, azt követően a Szent István-bazilika páncélszekrényében elzárva tartották. 1985-ben volt először újra látható. 1989 óta tartanak ismét könyörgő körmenetet a tiszteletére. Szent István jobb karjának egyéb részei ma Lvivben (korábbi neve: Lemberg) és Bécsben találhatók.

4. Mária Terézia fontos szerepe

Mária Terézia 1771-ben elrendelte Szent István szentté avatásának rendszeres megünneplését. Korábban (1764-ben) ő alapította a Szent István-rendet is. 

5. Betiltás

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után nem engedélyezték augusztus 20. megünneplését, mivel Szent István a független magyar állam jelképe volt.

6. Ismét ünnep az ünnep

1860. augusztus 20-án tarthattak újra Szent Jobb-körmenetet és ünnepelhették meg Szent István napját. 1891-ben Ferenc József az ipari munkásság számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át. 1895-ben lobogózták fel először a középületeket augusztus 20-án. (1927-ben rendezték meg az első tűzijátékot ezen a napon.)

7. Csak egyházi ünnep

1945 és 1947 között csak egyházi ünnepként engedélyezték augusztus 20. megünneplését.

8. A szocialista alkotmány ünnepe

1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság alkotmányának napjaként ünnepelték, ugyanis 1949. augusztus 20-án lépett életbe az új (szocialista) alkotmány.

9. A Szent Jobb-körmenetek – előbb Budán, majd Pesten 

Az első Szent Jobb-körmenetet 1818-ban tartották (Budán), ebben az évben nyilvánította állami ünneppé augusztus 20-át I. Ferenc osztrák császár és magyar király. Az 1848/49-es szabadságharc leverésétől 1860-ig nem lehetett tartani. A legnagyobb körmenetet 1938-ban tartották (ekkor már Pesten), Szent István halálának 900. évfordulóján, amikor 800 ezer ember vett részt rajta. Ugyanebben az évben országjárásra indult a Szent Jobb, amelyen az ereklyét az Aranyvonat szállította. (Szintén 1938-ban mutatták be Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című művét.) 1944-ben a háború miatt nem tudták megtartani a körmenetet. 1945-ben, 1946-ban és 1947-ben (ebben az évben Mindszenty bíboros százezreket mozgósított) megtartották a körmenetet, 1948-ban Rákosiék nem engedték, 1949-ben ismét engedték, majd legközelebb 40 évvel később, 1989-ben tarthattak újra Szent Jobb-körmenetet.

10. Az új kenyér ünnepe

Augusztus a népi hagyományban „az új kenyér hava” is volt. A 18. századig az új kenyeret a katolikusok augusztus 20-án nemzetiszín szalaggal kötötték át. Az 1920-as évektől a II. világháború utáni évekig augusztus 20. az új kenyér ünnepe is volt.


Felhasznált irodalom:

(Borítókép: Juhász Norbert - We Love Budapest)

Címkék