Erre vannak a legjobb lovaspóló- és golfpályák – „Úri sportok” Budapesten és vonzáskörzetében

Van pár olyan sportág, amelyet a köznyelvben csak úri sportokként szoktunk emlegetni, ilyen a tenisz, a golf, a díjugratás vagy a lovaspóló is, holott előbbi kettőhöz éppenséggel nem kell milliomosnak lenni, a földi halandók előtt is nyitva áll a lehetőség. Érdekes, hogy például a lóversenyzés nem tartozik ezek közé, holott ahhoz is szükségeltetik egy elég drága paripa. Azonban amazt nem a tulajdonosok művelik, hanem fizetett zsokék, akiknek ez a munkájuk, az előkelőségek és a sportág rajongói a futamokat csak a lelátóról követik kicicomázva.

Úri sportoknak azokat az időtöltéseket nevezzük, amelyeket az európai felső körök még a XIX. században terjesztettek el a kontinensen – mármint a modern formájukban. A tenisz kezdetlegesebb verzióját ugyanis már a XV. századi Angliában is játszották, egy golfhoz hasonló játékról már a XIII. századi Hollandiában is említést tettek, a lovaspóló gyökerei meg olyan régiek, hogy a Kr. e. VI. századi Óperzsa Birodalomig kell visszamenni, ahol aztán olyan népszerűvé vált, hogy végül is nemzeti sport lett belőle.

A rövid távú történelmi emlékezet azonban ezeknek a sportoknak a hőskorát sikkes századfordulós szettekben, faeszközökkel képzeli el, amelyhez a színteret valami brit kastélypark adja a háttérben egy mesebeli épülettel, de lelki szemeink előtt a 20-as, 30-as évek Hamptonsa, a nagy Gatsby-éra is megjelenhet, mivel ugye nem több száz évvel ezelőtt, hanem ebben az időintervallumban alakultak ki a dresszkódok és a többi körítés is. Természetesen ezeket a sportokat a szovjet megszállás előtt Magyarországon is az arisztokráciának, a mágnásoknak és a nagypolgárságnak volt módja kipróbálni, így valamelyest érthető, hogy a kommunizmusban éppenséggel nem ezeket támogatta az állam, sőt! (Bár azt hozzá kell tenni, hogy például Csehszlovákiában a pártvezetés egy része szeretett golfozni, így ott megmaradhatott pár pálya. Idehaza se Rákosiék, se Kádárék nem voltak vevők erre a reakciósnak bélyegzett sportágra.) 

Ezek csupán a rendszerváltás után szivároghattak vissza, s természetesen az új pályák vagy Budapest peremvidékein, vagy akár távolabb, akár az egész tágan értelmezett agglomerációban kaptak helyet nagy helyigényükből fakadóan. Így eshet meg az, hogy most olyan települések létesítményeiről is szó lesz, amelyek nemhogy Budapesten, de még csak nem is Pest vármegyében találhatók.

Csak kevesek sportja a lovaspóló a több millió forintos lovak miatt

A modern magyar lovaspólózás lényegében Budapest köré szerveződik úgy, hogy a szereplők egyike sem a városban található.

Mint említettük, a lovaspólómeccsek egyúttal elegáns társasági események is, amelyek megrendezésében három Fejér vármegyei klub is jeleskedik, eseményeikre rendre kilátogat a budapesti társasági elit is. Kettő ebből a Budapesttől csupán húszperces autózásra lévő, borászatairól és a Korda Filmstúdióról híres Etyeken található, ami ezáltal – mint az egyik legjobb magyar lovaspóló-játékosnak tartott Rónai Gábor a közelmúltban megjegyezte – lovaspóló-nagyhatalom lett Magyarországon. Az 1998-ban Uwe és Krisztina Zimmermann által megnyitott La Estancia Polo Club Budapest két póló- és egy gyakorlópályával várja a játékosokat és persze a kísérőiket is, akik a meccsek alatt a klubházban hűsölhetnek. Társasági eseményeiken a legnagyobb luxusmárkák is szívesen vesznek részt, a kalapkölteményekben érkező hölgyek pedig örömmel fotózkodnak a klub védjegyévé vált virágos fal előtt.

A szintén a településen található Móró Birtok a legfrissebb játékos ebben a mezőnyben, a tulajdonos, Móró Lajos ugyanis eredetileg nemzetközileg is jegyzett fogathajtó, akinek a figyelme a koronavírus-járvány alatt terelődött csak a lovaspólóra. Azóta van már saját, évente megrendezett bajnokságuk is, a Hungária Lovaskupa, de az idei évben a Móró Birtok adott otthont az Andrássy International Polo Cupnak is. A mérkőzéssorozat minden évben emléket állít az egykori magyar miniszterelnöknek és az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterének, gróf Andrássy Gyulának, hiszen az európai kontinensre az Andrássy család hozta be Angliából a lovaspólót, majd terjesztette el idehaza. A kereken 200 éve született politikus szépunokája, a versenyt rendező Andrássy Szalon Alapítványt képviselő Pallavicini Zita őrgrófnő és Móró Lajos a bajnokságot jövőre Szlovákiában is megrendezik. A festői fekvésű birtok egyik különlegessége Szőke Gábor Miklós szobrászművész falécekből készült lószobra, amely a tulajdonos egyik paripáját ábrázolja.

A harmadik, elegáns eseményeiről is elhíresült klub pedig Tabajdon található, melynek tulajdonosa az Ivanics család. A Magyar Polo Club & Lovasközpont / Hungarian Polo Club úgyszintén egy remek desztináció, ha az ember szép környezetre vágyik, és kiszakadna picit a városból. A váli-völgyi réten – ahol már a római korban is lótenyésztés folyt – 1999-ben indult meg a játék, mára angol bokszos istállók, homokos és zöld karámok, klubház és három full size lovaspólópálya áll rendelkezésre a sportolni vágyók számára, akiknek edzését argentin edzők segítik. A lovaspólózás fellegvára ugyanis mára Argentína, a világ legjobb játékosai is szinte mind argentinok. A dél-amerikai országban a helyi criollo és az angol telivér keresztezésével kitenyésztett, stabil idegrendszerű, fordulékony pólópónik a legjobbak erre a célra, származástól és eredményektől függően 5–15 millió forintba kerül egy példány, viszont egy meccshez az intenzív terhelés miatt több is szükséges belőlük. A Magyar Polo Club is rendez saját bajnokságokat, a leghíresebb talán a minden év nyarán esedékes Diplomats Cup.

A játék, ahol a labda simán lehagyna egy gyors sportautót is

Bár a golf is területigényes játék, szerencsére Budapesten két elegánsabb klub is található. Az egyik közülük Óbudán; a Continental Citygolf Club európai viszonylatban is egyedülálló, hogy egy kilencszakaszos golfpálya ennyire a város szövetébe legyen bekomponálva. A gyakorló- és oktatóközpontként, valamint prémium-rendezvényhelyszínként is funkcionáló létesítmény a Bécsi úti Stop Shop mögött várja az ütögetni vágyókat.

A látvány elég kontrasztos, a pálya felett a villanegyed, alatta pedig az óbudai paneltömbök terülnek el. Ideális választás bármilyen életkorban itt elsajátítani az alapokat, de festői esküvőhelyszínként is jól funkcionál, a pálya végében ott magasodik ugyanis a Kiscelli Múzeum ódon épülete is.

Ha viszont a város déli részén lakunk, akkor a Highland Golf Club & Academy a mi terepünk. A remek étteremmel, izgalmas étlappal is rendelkező golfklub a budapesti társasági élet megkerülhetetlen entitása, a szezonban rendszeresek itt a versenyek, amelyek idén például a Porsche, a Bentley és a Maserati autómárkák nevét viselték. Szintén egy kilencszakaszos pályáról beszélünk, amelyet gyakorlópálya, gyakorló greenek, füves – télen fűtött – elütők tesznek még érdekesebbé a játékkal éppen csak ismerkedők, avagy a teljesen kezdők számára is. Konferenciaterme a cégek számára is vonzó lehet, ideális helyszín ugyanis a játékos csapatépítésekhez is.

Végül nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Fejér vármegyei Alcsútdobozon található Pannonia Golf & Country Clubot sem. A 18 lyukú golfpályát a híres osztrák pályatervező, Hans G. Erhardt alkotta meg. A pálya Máriavölgyben fekszik, a domborzat és a mesterséges tavak különleges játékélményt nyújtanak így. A hely különlegessége még a görög oszlopos, timpanonos klubház, amelyhez platánsor vezet. A kúriának kinéző, műemlék jellegű épületet az ablakai buktatják le, hiszen valójában tehénistállónak épült József nádor híres, alcsútdobozi mintagazdaságának részeként. (De egy lakószoba is volt benne, ha esetleg valaki itt aludt volna a családból.) Feltehetőleg ugyanúgy Pollack Mihály tervezte a korszak egyik legmodernebb állattartó haszonépületét, mint a II. világháború után leégett Habsburg-kastélyt, amelynek romjait ma az arborétum részeként lehet megnézni.