Keresés EN

Ez is érdekelheti

Szabadidő

Sem sárkányok, sem koboldok nem lakják, csak télen a denevérek – A Szopláki-ördöglyuk

A misztikus nevű, különleges barlangrendszer egy sziklafal tövében nyílik, a Pilisszentkeresztről a Két-bükkfa-nyereg felé vezető turistaút mellett.

Szabadidő

10 izgalmas márciusi program 1500 forint alatt

Az a közös ezekben a márciusi programokban, hogy nem kell a zsebünk mélyére nyúlni a jegyárakért, mindegyik belefér egy maximum 1500 forintos keretbe!

Szabadidő

A béke szigetei a nagyvárosban – 8 eldugott templomkert Budapesten

Megnyugtató – nyáron pedig még hűsítő is – behúzódni a nyüzsgő városból egy csendes templomkertbe. Ezek a szakrális helyek nemcsak az elcsendesedésnek adnak teret, de esztétikailag is gyönyörködtetőek. Nyolc olyan templomkertet mutatunk Budapesten, melyet egyszer mindenkinek látnia kell.

Régen a templomkertek kialakításának meghatározó rendje volt, egyáltalán nem volt mindegy például, hogy milyen fajta növényeket hova ültetnek: az esztétikai szempontok mellett fontos szempont volt a szimbolika és a növények gyógyító hatása. A legtöbb templomkertben egyaránt volt örökzöld és lombhullató fa, valamint jól nyírható, gondozható cserje. A kolostorkertekre jellemző volt, hogy a bejárattól balra liliomot ültettek, később pedig rózsát, amit eleinte pogány növénynek tartottak. Ezekben a kertekben gyakran nyílt gyöngyvirág és levendula, és a borostyán is meghatározó dísznövénynek számított. A gyógynövénytermesztés leginkább a szerzetesrendek kolostorainak kertjeire volt jellemző; az olyan növények, mint a zsálya, a lestyán, a rebarbara, az édeskömény, az izsóp stb. nemcsak a szerzetesek rendelkezésére álltak, hanem a betegeik számára is elérhetőek voltak.

Központi Papnevelő Intézet

A Kisboldogasszony-templom mellett található, egykor a pálosok rendházaként funkcionáló, ma a Pázmány Péter Egyetem Központi Szemináriumát kiszolgáló épület udvara titkos kertet rejt, és a civilek előtt csak városi séták alkalmával nyílik meg. Itt társalkodnak a kispapok, és különféle ceremóniákat is tartanak a különlegesen szép belső udvarban. A belső kert közepén csobogó kút áll, amely az örök élet körforgását szimbolizálja, és egykor a meditatív állapot elérését tette lehetővé a szerzetesek számára. A kút két szélén látható szobor két imádkozó szerzetest ábrázol, akik a legenda szerint nemigen kedvelték egymást, büntetésként ezért a szobraiknak kellett egymás felé fordulniuk. Régen fenyők is álltak az átriumos kertben, ezek mára kipusztultak. Különlegesség, hogy az épületnek van egy másik, zárt, hátsó kertje is, amely Budapest egyik legnagyobb magánkertje, ez köti össze az épületet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával. Állítólag 1956-ban, amikor a környéket már lezárták a szovjetek, több diák is a kerten keresztül tudott kiszökni az egyetemi épületből a rendházba, ahol reverendákat kértek a kispapoktól, majd magukat papnövendéknek álcázva menekültek el a szovjetek elől.

Cím: 1053 Budapest, Papnövelde utca 7. 

Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templom

A Váci utcából nyíló, hangulatos Szerb utcában található a Mayerhoffer András által tervezett szerb ortodox templom (Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templom), mely 1733-ban épült egy középkori templom alapjaira, barokk stílusban. Az 1838-as nagy árvíz során a templom megsérült, a kert kerítésén látható tábla az árvíz szintjét mutatja. Érdekesség, hogy a kert szintje az eredeti budapesti utcaszinten van. Kertjét a Veres Pálné utca felől egy sárga kőfal kerítés határolja, a fal képfülkéjében Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló kerámiakép látható, a díszkapu cicomás copf stílusban épült. A kerítés kert felőli oldalába a Pesten eltemetett szerb hívek sírköveit építették be. A templomkert hatalmas tujákkal teli, és vasárnaponként 11 és 12 óra között látogatható, de a kerítésen bármikor be lehet lesni a titokzatos kertbe, sőt érdemes is.

Cím: 1053 Budapest, Szerb utca 4. 

Rózsák tere

A VII. kerületi Rózsák terén áll a neogótikus stílusban épült Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom, a Rákóczi út és a Dohány utca között. A rózsákkal teli tér, amely kínálja magát arra, hogy árnyas padján megpihenjünk, nem volt mindig templomkert. A 18. században állatvásárokat tartottak itt – innen jött a Marhapiac tér elnevezés, majd 1873-ban Baromvásár tér lett belőle. A téren álló szegényház miatt hamarosan nevét Szegényház térre változtatták át. Steindl Imre tervei alapján 1893-ban kezdték építeni a ma is látható templomot, a tér 1932-ben kapta meg a Rózsák tere nevet a templom névadója, Szent Erzsébet után, aki a legenda szerint a szegények patrónusaként rendszeresen vitt a rászorulóknak ennivalót. Amikor a férje kérdőre vonta, az étel rózsává változott. A rózsa- és virágmotívum nemcsak a kertben, de a templom belső tereiben is megjelenik, például a rózsaablak keretében, a falakon, a mennyezeten és az üvegablakokon.

Cím: 1074 Budapest, Rózsák tere

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga melletti alig ezer négyzetméternyi telek a 19. században lett a Pesti Izraelita Hitközségé, de csak az I. világháború után kezdték parkosítani. A tervek szerint a park közepére keleties vízmedencét akartak állítani, melyben az ég tükröződhetett volna, de ennek megvalósítására végül nem került sor, viszont a II. világháború után több mint kétezer zsidó holttestét temették el itt. Mindez azért is szokatlan, mert a zsidó hagyományok elkülönítik a temetkezés és a közösségi imádkozás színtereit, ezért a zsinagógák mellett nincsenek temetők, a Dohány utcai zsinagóga kertjének kivételével. A Wesselényi utca felőli árkádsorokon bepillantva az arra járó láthatja a sírokat és az emléktáblákat a borostyán- és a szomorúeperfák alatt.

Cím: 1074 Budapest, Dohány utca 2. 

Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika

A máriaremetei templomkert kapuján belépve Gábriel és Rafael főangyalok szobrai fogadnak, de a parkban több vallásos tárgyú szobrot is találhatunk. A legszebb Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja Magyarországot Szűz Máriának. Az 1899-ben, neogótikus stílusban épült kegytemplomhoz idős vadgesztenyékkel, platánnal, juharral, kőrissel és hársfákkal határolt sétányok vezetnek. Az öreg fás parkban árnyas játszótér is található, nyáresténként pedig gyakoriak a különféle koncertek, rendezvények. A templom érdekessége, hogy belsejében egy tölgyfa állt, mely később elpusztult. Egy szép ivókút is van nem messze a templomtól, és számos túraútvonal is fut a templom mellett.

Cím: 1029 Budapest, Templomkert utca 1. 

Józsefvárosi Jézus Szíve-templom

Modern elgondolás és hagyomány ötvöződik a Lőrinc pap tér és a Mária utca sarkán található jezsuita templom kertjében, hiszen kialakítására 2010-ben került sor, az épület felújítása után. A burkolt felületekkel körbevett, gyeppel borított kertet Jordán Klára és Baranyai Emese tervezte és alakította ki. Az udvaron található két gyertyánfa, néhány tiszafa és futónövény, valamint cserepes virágok. A kert elcsendesedésre is teret ad, de kisebb rendezvények, nyáresti koncertek helyszíne is.

Cím: 1085 Budapest, Mária utca 25.

Cinkotai Evangélikus Parókia

A XVI. kerületi Cinkotai Evangélikus Parókia és Gyülekezeti Ház kertjében áll egy akácfa, mely Az Év Fája díjat is elnyerte 2013-ban. Becsült kora 250-260 év. Ebben az időszakban Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész fehér akácokat telepített Magyarországra, az idős fa az egykori református lelkész lakának udvarán áll, akivel Tessedik kapcsolatban volt, és valószínűleg ajándékként adta a csemetéket a lelkésznek. A reformkorban több akác is állhatott még a kertben, a fa azon kevés megmaradt példányok egyike, melyeket Tessedik hozott be az országba. A fa alatt fontos történelmi események is zajlottak: 1849. április 9-én itt hirdette ki a cinkotai népnek Aulich tábornok a Habsburg-ház trónfosztását, és innen vonultak ki csapatai is.

Cím: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 5355. 

Jáki Szent László-kápolna

Az 1220-as években épült bencés apátság Városligetben, a Vajdahunyad vára területén található másolatának belső kertje kosztümös filmek helyszíne lehetne. A kápolna kerengője Árpád-kori stílusú pillérekből, gyámkövekből és oszlopfőkből épült, falát nyáron zöldellő, ősszel bordóvörös levelű vadszőlő borítja, nem véletlen, hogy számos esküvő helyszíne ez a bámulatos és meghitt belső tér. A kápolna alaprajzát a lébényi templom, kapuzatát a jáki templom inspirálta, egyetlen tornyához pedig a kassai Szent Mihály-kápolna tornyának motívumaiból kölcsönzött részleteket.

Cím: 1146 Budapest, Vajdahunyad vára 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Szabadidő

Kiscelli To Go – Lajta Béla 150

A Kiscelli Múzeum négyalkalmas városi sétasorozat negyedik, egyben utolsó megállója a Rákóczi út és a Vas utca Lajta Béla által tervezett épületei: az egykori Budapest-Erzsébetvárosi Bank Székháza, ma a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és a Vasedény épülete valamint a Vas utcai egykori Főváros VIII. kerületi felső kereskedelmi iskola, ma Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Széchenyi István Kereskedelmi Technikum épülete.

Szabadidő

A Buitenzorg-lak kertje nyomában

Március 8-án egy különleges sétán zarándokolhatjuk végig a kertben látható, szuvenírként hazahozott vagy utólag megrendelt keleti műtárgyakat, megismerve az Ázsiában őshonos növényeket, a kínai és japánkerti elemeket.

Szabadidő

Így cicáztunk régen Budapesten – Kedvenc képeink a Fortepanról

Legyen szó aranyos házi cicusokról, a macskakiállítás szépségeiről vagy éppen metrón utazó cicákról, a Fortepan bővelkedik a jobbnál jobb képekben.

Neked ajánlott

A