A Blaha Lujza tér szomszédságában, a Rákóczi úton található Fröcskölő a stressz levezetésére kínál újabb játékos lehetőséget, de annyiban elüt a hasonló célokat szolgáló helyektől, hogy kimondottan humánus módszer festéket kenni, mázolni, fröcskölni oda és úgy, ahova és ahogy akarjuk. A felgyülemlett feszkó anélkül távozik belőlünk, hogy akár csak egyet is vicsorítanánk, vagy hogy előtörne belőlünk az agresszor, a vadállat, az üvöltő dervis. Ellenben rengeteget nevetünk.
Paint It Black, utasít minket Mick Jagger a Rolling Stones egyik leghíresebb számában, de a Fröcskölőben ezt senkinek sem kell mondani, egyfelől, mert csinálja mindenki magától is, másfelől pedig azért sem, mert azonnal vissza is kérdezne, hogy: miért pont feketére? Amikor belép az ember a festőhelyiségbe és beöltözik a festékmentes ruhájába, utána kap három adag festéket, különböző színeket, melyek közül a fekete csak az egyik lehetséges opció. Egyből elkezdünk azon gondolkozni, hogy mit is fessünk feketére. A vásznat, amit kapunk, a falat, ami már így is tele van festve, vagy egymást, mert annyira vonz az a fehér védőruha, amit magunkra veszünk az alkotáshoz?
A 40-es szám a Rákóczi úton a Blaha Lujza tér közvetlen szomszédságában van, egy árkádos bérház. Ne a lépcsőház kapucsengői között keressük a Fröcskölőt, hanem a mellette lévő Szelfimúzeumban, merthogy ennek a pincéjében találjuk a festős helyet. A belépőért kapunk egy vásznat és három adag festéket meg persze védőruhát: egy kezeslábast, egy cipőre húzható fóliát meg egy védőszemüveget – van külön a szemüvegesek számára is.
Különösebb fontos előírás nincs, felöltözöl, majd fogod a festékeidet, és nekiállsz mázolni.
Különösebb fontos előírás nincs, felöltözöl, majd fogod a festékeidet, és nekiállsz mázolni.
Eleinte még mindenki ösztönösen önmegvalósít és a vásznát festi, festegeti, már-már teljesen elmélyül az élményben, amikor egyszer csak történik valami: egy ponton kevés lesz neki a vászon vagy inkább a festegetés. Úgyhogy nekiáll előbb a vásznát vadabbul festeni, majd időnként a falra is ken egy-két csíkot, meg egyre többet fröcsköl, és amikor már nincs több ötlete, akkor azokat kezdi el festeni, akikkel ment. Ha úgy alakul, egy idő után már inkább egymást festegetjük a vászon helyett. Ha addig nem nevettél, onnantól kezdve nagyon fogsz.
A Fröcskölő elsősorban a baráti társaságokat várja, a lány- és legénybúcsús csapatokat és a céges csapatépítőket, a fiatalokat és a gyerekeket meg persze a randizó szerelmeseket. Utóbbiak esetében azért is indokolt a Fröcskölő egy mozi vagy egy vacsora helyett, mert egyfelől nem egy átlagos, tipikus, hétköznapi élmény, másfelől pedig amikor elkezdi két, egymáshoz fizikailag és lelkileg is vonzódó ember festegetni egymást, annak azért megvan a maga erotikája – még ha a szexualitást teljesen nélkülöző védőruha van is rajtuk. Az egymás testére festés azért szépen megágyaz a randi további folyásának.
A Fröcskölő hétfőn és kedden zárva tart, szerdán nyit ki először. A szerda és péntek közötti három napban 13 órakor nyitnak és 19 órakor zárnak. Hétvégén hosszabb a nyitvatartás mind a két napon: délelőtt 10-től este 7-ig várják a vadul festeni vágyókat. A kész képet a végén megkapod, pontosabban egy nappal később, mert annyi kell a száradáshoz. Persze ott is hagyhatod, de az ember már csak ilyen: szépnek látja a mázolmányát, hisz mégiscsak ő készítette, saját kezűleg. Másnap tehát elmehetünk a kész műért, amit haza is vihetünk. Ha jól sikerült, mehet is a kanapé fölé. A vidám élményt, amit a Fröcskölőben kaptunk, úgysem írja felül az esetleges művészi kudarcunk.
