gasztró

szerkesztés

Teakerti séták Vácon – Egy különleges teaültetvényen jártunk

Szerzők

  • Nagy Zsófia

2021. 09. 03. 16:46

Varga Marianna Angliában töltött tanulóévek és kertészmérnöki diploma után igazi teatudósnak mondhatja magát. Arra vállalkozott, hogy egy különleges, hazánkban is termeszthető teafajta nagykövete lesz. A teázás iránti szenvedély átjárja az életét, váci kertjében folyamatosan kísérletezik a cserjével, többféle workshopot tart, ahol szükséges, tanácsot ad.

A világon meglepően sok szép történet kezdődik úgy, hogy van egy lehetetlennek tűnő projekt, amire ráengednek egy hollandot. A tengerből ezer éve szárazföldet kreáló, a leküzdhetetlen problémák megoldására, úgy tűnik, genetikailag kódolt nép egyik képviselőjét kell keresnünk az Európában termelt tea mögött is. Johan Jansen japán botanikusok segítségével 8 év alatt fejlesztett ki egy különleges, akár -15 foknak is ellenálló teafajt, majd elkezdett olyan európai országok és termelők után kutatni, amelyek/akik szívesen foglalkoznának az ötlettel.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Itt jön a képbe Varga Marianna, aki nem véletlenül került a holland teamegszállott látókörébe, ugyanis a kertészmérnöki diploma megszerzése után, eredetileg fél évre tervezett, majd 6 évre nyúlt londoni tartózkodás során, a témában jelentős ismeretanyagot, kapcsolatrendszert gyűjtve, maga is kiváló és professzionális teaimádó lett. Jansen tehát felkérte Mariannát, hogy legyen a különleges teafajta nagykövete, ő pedig azóta is igyekszik minél több termelőhöz eljuttatni a cserjéket, ezzel párhuzamosan eredeti szakmájából származó ismereteit felhasználva kutatja a növény termesztésének lehetőségeit. Szenvedélye odáig ragadta, hogy jelenleg más fajták kipróbálásával is kísérletezik, workshopokat tart, és a növények szobai tartására is buzdít.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Marianna 2018 óta foglalkozik teatermesztéssel, segítségével ez alatt az idő alatt hat kis teakert jött létre hazánkban. Európában több országban is kísérleteznek amúgy a cserjékkel, vannak még kertek Angliában, Írországban, Németországban és Portugáliában is. Az Azori-szigetek kakukktojásnak számítanak, ugyanis itt a sajátos mikroklíma miatt már hosszabb ideje termelik a teát, míg Grúzia bizonyos részeit a szovjet időkben – ahogy minket a vas és acél országa, úgy őket – a teával folyó Kánaán szerepébe kényszerítették. Az oroszok távozása után ma már nem nagyon van nyoma ennek sem.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Mit igyunk, és hogyan?


Marianna szerint az otthoni teázás során már azzal is javíthatunk az italunk ízén és minőségén, ha a vizet nem 100 fokra forraljuk, hanem csak 80-ra melegítjük, a tealeveleket pedig csak 2 percre hagyjuk az italban. Ha így teszünk, akkor a kellemetlen, markáns ízű csersavból kevesebb, illóolajból viszont több oldódik a főzetbe, aminek az eredménye virágos, gyümölcsös íz. A szálas tea természetesen mindig finomabb, mint a filteres. A helyesen és a helytelenül elkészített főzet íze között számottevő a különbség, érdemes betartani az alapszabályokat, mert nagyon szórakoztató érezni, ahogy az egyszerű ital íze a hűlés hatására megváltozik.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A Vác környéki kertben – ahol lelkesedésével 10 perc alatt változtatott bennünket nagyvárosi farkasból háncskosárba mezítláb teát szüretelni vágyó ősanyává – Marianna kertészmérnöki tudását is latba veti, új fajtákkal és művelési módokkal kísérletezik. 

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Az itt található 67 kis bokron próbálta ki a bakhátas művelést, a kicsikék már ötévesek. Az agrofólia bevált, mióta használja, jóval kevesebbet kell locsolnia. A teacserje magas nitrogénszükségletét pedig műtrágya helyett a talaj nitrogéntartalmát befolyásoló növények ültetésével igyekszik orvosolni. A tea igazi problémája azonban az, hogy a környékbeli talaj nem elég savanyú számára. Ennek ellensúlyozására többféle módszer áll rendelkezésre, Marianna itt is a természetesség híve, például fenyőtűt forgat a földbe.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A tea vulkanikus talajon, monszun éghajlaton őshonos. Sajnos a klímaváltozás, a rövidülő, de rendkívül intenzív esős időszak miatt bekövetkező szárazság és a viharok okozta talajerózió miatt 2050-re arra kell számítani, hogy jelentősen kevesebb és rosszabb minőségű lesz a termése, és az előállítási költségei (műtrágyázás, kártevők elszaporodása miatti permetezés, locsolás) növekedni fognak. Nem túl valószínű, hogy az elenyésző méretű európai termőterület fogja megmenteni a világot a tea nélküli, félálomban töltött élettől, annál is inkább, mert télen a növény nyugalmi periódusba kerül, nem lehet szüretelni, Európában pedig viszonylag hosszú ez az időszak.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Kis ízkalauz


Fehér tea:
Ha van otthon teacserjénk, mi is könnyen készíthetünk magunknak. Ehhez szüreteljük le a növény csúcshajtását és az alatta levő első levélkét, amit 24 óráig szárítunk.
 
Zöld tea: A csúcshajtást és az alatta levő két levélkét kell leszüretelni, amit a szárítás mellett másképp is hőkezelnek, például wokban kisütnek.
 
Fekete tea: A zöld tea fermentált változata, amely fiatal növényből nem készíthető.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A teacserjének a legfrissebb hajtásait használjuk, hiszen ezeknek van a legerősebb íze, és ezek a leggazdagabbak antioxidánsokban, vitaminokban. A kész főzet íze a cserje korának előrehaladtával egyre erősebb lesz, hiszen – csakúgy, mint a szőlő esetében – a növények gyökérzete egyre erősebb, kiterjedtebb lesz, a felvett tápanyagok pedig egyre komplexebb aromákat csalogatnak elő a levelekből is. Az egyik legértékesebb minden évben a first flush, a tea téli, nyugalmi periódusa utáni első hajtásokból készült főzet, hiszen ezekben a levelekben összpontosul a tavaszi életerő, a tápanyagok. Egy fő részére nagyjából 2-3 csúcshajtás szükséges egy csésze tea készítéséhez.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Marianna kemény munkára adta a fejét, ennek ellenére mi kicsit irigyeljük, hogy képes volt elmélyülni és harmonikus viszonyt kialakítani azzal, amit ennyire szeret csinálni. Teanagyköveti munkáját nagyon ergonomikusan alakította a növény éves periódusaihoz. Ősztől májusig teaworkshopokat tart, amelyek során a helyes teázásra tanít mindenkit, amely kiváló módja annak, hogy 5 perc pihenést, énidőt vásároljunk, ami összességében olyan üdítő lehet, mint egy gyors jóga.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

A teacserjék eközben a fólia alatt nyugalmi periódusukat töltik. A takaró csak márciusban kerül le róluk, ekkor kezdetét veszi a szezon. Nyáron a teát folyamatosan locsolni, gyomlálni kell, úgyhogy ad munkát rendesen. Marianna ennek a monotonitását úgy igyekszik oldani, hogy kiscsoportos teakerti sétákat tart.

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest

Egy ilyen séta után biztos eszünkbe fog jutni, hogy saját teát neveljünk, amit amúgy mindenkinek ajánlunk is. A cserje ugyanis kifejezetten dekoratív, októberben kezdődő virágzása a szobában egészen januárig kitart, és kellemes illattal vonja be a lakást. Savanyú földben, rendszeresen öntözve érzi jól magát, és pár csészére való új hajtással hálálja meg gondoskodásunkat. Reméljük, hogy Marianna segítségével minél többen kapcsolatba fognak kerülni ezzel a bájos növénnyel, ami élénkítő hatásával annyira sajátosan járul hozzá ahhoz, hogy szebb legyen az életünk.

Hasonló tartalmak

Admin mode