A budai Várnegyed régen volt épületeinek rekonstruálása, sok esetben a nulláról való visszaépítése a mai napig heves viták tárgya, de az elmúlt időszakban a projekt egyre több eleme készült el. A Főőrség épületében ma kávézó, étterem és kiállítás látható, míg a Budavári Palotában a Szent István-terem fontos turisztikai látványosságként funkcionál. Hauszmann Alajos legnagyobb munkája volt a budai Vár és környezete bővítése és átépítése: 14 éven át volt az építés vezetője, ezalatt a bécsi udvar egyáltalán nem könnyítette meg a feladatát, lépten-nyomon akadályozták.
Az ország legnagyobb építésze valószínűleg nem gondolt arra, hogy egy világháború és az utána jövő diktatúra szétrombolja sokéves munkáját, ahogy arra sem, hogy annak visszaépítését komoly sajtóvisszhang, szakmai viták és sok esetben a nagyközönség részéről is felmerülő kérdések kísérik majd. Azonban mostanra egyre több épületet adtak át a nagyközönség számára is, és az élettel megtöltött terek már egyre kevésbé hatnak díszletként.
A Csikós udvar és a palotaudvar összekötése Hauszmann Alajos koncepciója, ahol olyan épületegyüttest helyezett el, ami kapcsolatban áll a palotával: a Királyi Lovarda, a Főőrség épülete és a Stöckl-lépcső. A várba való feljutás megkönnyítésére egy rámparendszert alakítottak ki.
A multifunkciós rendezvénytérként újjászülető Lovarda eredetileg 1901-ben épült, és a II. világháború során nem is szerzett súlyos sérüléseket, de az akkori hatalom mégis a lebontása mellett döntött. Az épületet, valamint egy királyi istállót és a kocsiszínt még a 19. században István nádor kezdte el kiépíteni. Az 1849-es tavaszi hadjárat során ezek komoly sérüléseket szenvedtek, végül Hauszmann Alajos tervei szerint valósult meg az akkor új Lovarda, aminek színes ablakait nem más, mint a kor leghíresebb üvegfestője és mozaikkészítője, Róth Miksa cége készítette.
IV. Károly megkoronázásakor az épületben pihent a bécsi udvarban betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia során felült az új király. A Lovardát 1938-ig csak az udvartartás használta, később már az udvarlaki őrség spanyol lovasiskolája is tartott benne bemutatókat. A most elkészült épületnek nemcsak a homlokzatát állították vissza korhűen, hanem a belső tereit is.
A munkálatok során az 1971-ben elbontott neoreneszánsz Stöckl-lépcsőt is visszaépítették. Ha valaki azon gondolkodna, kiről is kapta a nevét a felső palotaudvart és a Csikós udvart összekötő díszlépcső, annak eláruljuk, hogy nem valakiről, hanem valamiről. A 19. században a lépcső közelében állt Stöckl épületről, ami Ausztriában a kastélyok szomszédságában álló melléképületek gyűjtőneve – a budai Várban ez egy hivatali épület – volt.
