látnivalók és kultúra

szerkesztés

Páratlan értékeket rejthet a betemetett Mátyás-kori nagyzsinagóga a budai Várban

Szerzők

  • Jász Annamária

2020. 11. 27. 16:04

A rituális zsidó fürdő és a 2018-ban újra megnyitott Táncsics utcai imaház után újabb középkori leletanyaggal bővülhet a hozzáférhető zsidó emlékek sora. Évtizedek óta érintetlenül feküdtek ugyanis a föld alatt a budavári nagyzsinagóga romjai, melyeknek megkezdődött a vizsgálata, és ha minden jól megy, jövő évben megkezdődhet a feltárásuk is.

Az első zsidó negyed a tatárjárás után jött létre a várban: zsinagógája a Palota út Dísz téri torkolatánál, a mai Korona Kávéháznál épült fel. 2005-ben fedezték fel a maradványait, de sajátos elhelyezkedése miatt nem valószínű, hogy valaha is lesz lehetőség feltárni. Ezt a negyedet Zsigmond király idején, 1420 körül számolták fel a királyi palota építkezései miatt.

A második zsidó negyed legnagyobb, gótikus zsinagógájával azonban más a helyzet. 1461-ben építtette Mendel Jakab zsidó prefektus a mai Táncsics Mihály utca 23. szám alatti telken, és ez lehetett Európa legnagyobb izraelita temploma. A török hódoltság ideje alatt viszonylag háborítatlanul teltek a mindennapok a közösségben, aminek Buda 1686-os ostroma vetett véget: a keresztény seregek a zsinagógába menekülteket lemészárolták, majd a zsinagógát is felgyújtották. Maradványait később betemették, falaira 1964-ben bukkant rá Zolnay László régész. Engedélyek híján nem folytathatta a teljes feltárást, így visszatemették a romokat, és betonfödémmel zárták el.
 

November elején ezt tekintették meg a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. 20-30 éve ugyanis senki nem nyúlt hozzá a területhez, dokumentáció híján pedig csak sejteni lehetett, hogy a 90-es évek elején statikai okok miatt homokkal töltötték fel. Takács Ágoston régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa a We Love Budapestnek elmondta: a terület valóban színültig homokkal van töltve, azt el kell távolítani; megvalósíthatósági tanulmányt készítenek ennek fényében, és ezután születik meg a döntés a feltárás mikéntjéről.

A Táncsics utca túloldalán lévő imaházat sikerült megmenteni az utókornak

Fotó: Polyák Attila - We Love Budapest

A Táncsics utca 23. szám alatt jelenleg egy műemlék ház áll (a barokk Horányi–Zichy-palota), ennek udvarán nyugszik a föld alatt a zsinagóga, melynek járószintje és az udvar földszintje között 4-5 méteres szintkülönbség van. Két hosszanti falának egy-egy rövid szakaszát tárta fel Zolnay 1964-ben, ez az egész zsinagógának csak egy kicsi része. Bonyolítja a helyzetet, hogy déli fala a palota homlokzati alapfalával egyezik meg – a 18. században egész egyszerűen ráépítkeztek a zsinagóga felmenő falaira. A várfal felőli oldalon a zsinagóga alapfala a kerítésfalnál húzódik; Takács Ágoston szerint azért is maradhattak fenn ilyen jó állapotban, mert építkeztek rájuk, és félő, hogy az U alakú építmény többi részében rosszabb állapotokra lelnek majd. A zsinagóga melléktereit se biztos, hogy meg fogják találni, például a nők imatermét, az ugyanis a mai lakóépület alatt lehetett. Az viszont egészen biztos, hogy ettől függetlenül értékes leleteket tartogat a terület, hiszen az összeomlott zsinagóga egy az egyben ott van a földben.

A Táncsics utca 23. alatti ház és telke az I. kerület tulajdona, önkormányzati bérlakások vannak benne. Udvara sűrűn be van ültetve fákkal, amelyek kivágása érzékeny kérdés lehet, és vannak még statikai vonatkozású dilemmák is a házra vonatkozóan, de idén vagy a jövő év első felében döntés születhet a feltárásról.

Átellenben, az utca másik oldalán található a korszak másik, kisebb imaháza, amelyre 1968-ban bukkantak rá, a II. világháború utáni újjáépítések során, és amely 2018 őszén nyerte vissza eredeti funkcióját. A Táncsics Mihály utca 26. szám alatti imaház azóta is üzemel, ahogy a budavári mikve múzeuma is látogatható (a koronavírus-helyzettől függően).

Hasonló tartalmak

Admin mode