„...leszünk ezentúl budapestiek” – Boldog 147. születésnapot, Budapest!

1873 novemberének közepén született meg Budapest, hiszen 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda (meg a Margitsziget). Noha ez amolyan hivatalos dátum, mert pontosan 147 évvel ezelőtt aznap tartotta első alakuló gyűlését Buda-Pest tanácsa, de a székesfőváros megszületése már e dátum előtt is javában körvonalazódott. Budapest 147. születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk nektek pár érdekességet és olyan életképeket a városról, amik a mi arcunkra is mosolyt csaltak. Azt tudtátok, hogy Budapest eredetileg kelta település volt, és 1989-ben volt a legtöbb lakója?

Tulajdonképpen már 1873 elején arról cikkeztek a lapok, hogy hamarosan megtörténik Pest, Buda és Óbuda összeolvadása, ami a városfejlődés szempontjából teljesen természetes folyamat volt. Egyre csak növekedett a lakosok száma, új építkezések indultak, üzletek nyíltak, pezsgő kulturális, politikai és társadalmi élet volt kialakulóban, így magától is összefonódott a három város élete.

Azt már az iskolában megtanultuk, hogy Budapest története Aquincummal kezdődik, ezt már alsósként jól a fejünkbe véssük, hiszen a tanulmányi kirándulások kötelező eleme meglátogatni a múzeumot, ahol lehetőségünk van bejárni az ókori római romokat a mai Óbuda területén. Egyébként már a Flórián téren is megnézhetjük az épületmaradványokat – az ókoriakat, nem azon épületekét, amelyek bontásától az elmúlt időszak hangos volt. A töriórákon és a krónikákból azt is megtanultuk, hogy itt épült fel Attila hun király vára, és Árpád is ezt a területet választotta törzshelyéül, valamint hogy a tatárok felégették Pestet, elpusztították Óbudát, a törökök elfoglalták Budát. 

De Budapest hivatalos története igazán a reformkorban indult el: paloták, bérházak, hidak és utak épültek, ez pedig vonzotta az embereket, egyre többen szerettek volna a városban élni. Buda és Pest szabad királyi fővárosok, Óbuda mezőváros és a Margit-sziget egyesítéséről 1872-ben szavazott az Országgyűlés, mely 1873-ban jött létre, az új testület pedig megválasztotta Budapest első polgármesterét: Ráth Károlyt.

Időnk nagy részét most a falak között töltjük, de egymástól távolságot tartva, maszkban és este 8-ra hazaérve azért nyugodtan tehetünk a napokban – amíg lehet – egy kört a város utcáin, meglátogathatjuk Budapest első közparkját (Városliget), megnézhetjük a legrégebbi templomát (Belvárosi Plébániatemplom), a legrégebbi lakóházát, amit a Várnegyedben találunk (Vörös Sün). Vagy olyan kortárs fejlesztéseket, mint a 4-es metró állomásai, ami nemcsak szerintünk az egyik legmenőbb dolog Budapesten, de a tervezők rengeteg nemzetközi díjat is nyertek velük. 

Még csak 147 éves, de történelme sokkal régebbre nyúlik vissza, megannyi titokkal, vidámsággal, emlékezetes vagy épp a történelem szomorú pillanataival. Budapest ostroma a II. világháborúban, 1956, a taxisblokád 1990-ben, ami 3 napra megbénította a várost, az extázisban ünneplő szurkolók tombolása a pesti éjszakában 2016-ban, amikor Magyarország két hétig a foci-EB részese volt, de jelenünk tüntetései is Budapest életének szerves részét képezik. 

Ha pedig inkább a négy fal között nézegetnénk Budapestet, akkor itt van néhány életkép balerinákkal, násznéppel – amiről meglepően sok fotót találni a Fortepanon –, zeppelinnel és az utcán szabadon, boldogan sétáló emberekkel. A mi kedvencünk az egymást segítő, vélhetőleg illuminált urakat ábrázoló kép. Vajon hazaértek este 8 előtt?