A városligethez közeli épületegyüttes 1887-ben eredetileg szanatóriumnak épült, a pavilonos elrendezésű egészségügyi központ egy tucatnyi épületből áll. Ezeknek az építészei között olyan neveket találunk, mint a Gresham-palotát alkotó Quittner Zsigmond vagy Fischer József, akinek itt áll 1936-ban emelt, műemléki védettséget élvező Bauhaus villája. 1949-ben lett belőle Korvin Ottó Kórház, ekkortól vált a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását biztosító intézménnyé is, és csak a rendszerváltás után lett közkórház. A komplexumot 2007-ben zárták be, azóta üresen vár a sorsára a Városligeti fasor és Bajza utca kereszteződésében. Pár évvel ezelőtti tervek szerint még a Budapest Környéki Törvényszék költözött volna a helyszínre.
A mostani, június 3-i kormányrendelet értelmében, mivel a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek nyilvánították, a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő tizenöt nap, míg közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő nyolc nap, illetve a településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és a településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. Ami egy Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ esetében enyhe fricskának is hangzik. A hvg.hu még 2016-ban írta meg, hogy az Építészeti Múzeum és gyűjteménye, amely sok ezer darabot számláló tervtárat, kéziratokat, fotónegatívokat és archív épületfotókat, tartalmaz, valamint építészeti szakkönyvekből áll, a Magyar Művészeti Akadémia tulajdona lett.
