A klímaváltozás korában felértékelődött a zöldfelületek, növények szerepe, közvetlen környezetünkben főleg. Nehéz persze a lebetonozott belváros lakóinak megteremtenie a természetet maguk körül, saját otthonukban, de nem lehetetlen.

Nemcsak a lakásokban, irodákban népszerű szobanövényekről van most szó, hanem a tavasz eljövetelével aktuálissá váló palántázásról, ültetésekről, virágosításról. Ez főleg annak nyújt több lehetőséget, akinek van erkélye, de ennek híján sincs veszve semmi, például a saját magról nevelt fűszernövények az ablakpárkányon is prímán elvannak.

Magvetés, palántázás

Kora tavasszal például jobb is, ha beltéren vetjük el a magokat, mert a csíráztatáshoz elsősorban meleg kell, valamint fény. Kezdőknek érdemes olyan egynyári fűszernövényekkel indítani mint a bazsalikom, paradicsom, paprika, csilipaprika, madársaláta, rukkola, snidling, oregánó, sarkantyúka, petrezselyem. A legtöbb áruházban, de a termelői piacokon is hozzá lehet jutni a megfelelő magokhoz.

Ezután érdemes palántaföldet beszerezni, de sima, jó minőségű virágföld is megteszi a csíráztatáshoz. Fontos, hogy a tárolóedénynek lyukas legyen az alja, hogy a felesleges vizet elvezesse (ezért tálcára érdemes helyezni): erre a célra jó a kilyuggatott aljú tejfölösdoboz, tojástartó (a fedele jó lesz tálcának), vagy kertészetekben kapható műanyag keltetőtálcák vagy kókuszrostból készült palántázószettek.

A paradicsom-, paprika-, bazsalikom- és nagyobb száras növények magjait ne túl sűrűn vessük el, egy tejfölösdobozba 3 darabnál ne kerüljön több. 1-2 centi mélyen ültessük őket a földbe, öntözzük meg, majd fedjük be átlátszó celofánnal, hogy a föld közelében magas maradjon a páratartalom. Helyezzük meleg, de világos helyre: radiátor fölé az ablakpárkányra vagy napsütötte lépcsőházba. Az erkélyre egyelőre ne, mert márciusi idő a szabadban még nem elég meleg a magok gyors szárba szökkenéséhez!

Amint megjelennek a zöld hajtások, vegyük le a fóliát, mert a növénykezdemények könnyen berohadhatnak, megpenészedhetnek. A legalsó sziklevél megjelenése után még várjunk további levelek megjelenéséig, és csak utána ültessük át nagyobb cserépbe, majd ha megerősödtek, ki az erkélyre vagy az ablakpárkányra. Salátaféléket, snidlinget nagyobb ládába érdemes szórni, mert őket nem kell átültetni. Én eredményesen termesztettem madársalátát a lépcsőházamban, vacsora előtt kislattyogtam, letéptem valamennyit, és máris megvolt a zöldköret az ételhez.

Ha közösséget, ötleteket keresünk, a főleg online interakciókra épülő, de magcserebere találkozókat is szervező PlanTogetherhez érdemes csatlakozni.

Egynyári színesek

Nagy szerencséje van az erkélyes városlakóknak, a pár négyzetméternyi univerzumban sok mindent meg lehet valósítani. Elnézve a helyenként kopár pesti utcákat, sajnos még mindig kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel, pedig néhány budapesti kerületben tavasszal muskátlikat is szokott osztani az önkormányzat, hogy javítsák házak esztétikáját.

A legegyszerűbb egynyári palántákat beszerezni a balkonra, amikkel nem lesz sok gond: az árvácska, a mézvirág, a nefejelcs, petúnia, büdöske, porcsinrózsa ilyen például. Strapabíróak, mutatósak, színesek, és ha ősszel rosszra fordul az idő, az élettartamuk végére érnek, nem kell bajlódni a szobában való elhelyezésükkel.

Könnyen túlzásba lehet esni az erkély bezöldítésével, ezért tartsuk szem előtt, hogy a kártevők, a lisztharmat, a levéltetvek és a borzasztó gyapjastetvek nem kímélik a városi zöldterületeket se. Akárcsak a tömegben, a túlzsúfolt teraszokon könnyen terjednek a kórokozók, főleg, ha nincs széljárás az adott sarokban. Mindig ellenőrizzük a leveleket, friss hajtásokat, mert ha időben elcsípjük a kellemetlen látogatókat, visszametszéssel, karanténba helyezéssel, permetezéssel időben orvosolható a helyzet.

Kis utcai virágosoknál, piacokon, nagyobb barkácsáruházakban, kertészetekben is beszerezhetőek palánták, de további növényekért, inspirációért, közösségekért érdemes felkeresni a Kiskertpiacot is, ami a már bezárt Anker'tben működött régen, április 5-én pedig már az Ellátóházban szervezik meg a következőt.

A szobanövények kitelepítése

Ha valakinek nincs akkora mázlija, hogy szépen körbenapozott a lakása, a négy fal közt a száraz, meleg, sötét sarkokban dédelgetett szobanövényei eléggé megsínylik a telet. Ezért egyes fajok nagyon hálásak tudnak lenni azért a pár hónapért, amit az erkélyre kihelyezve, napsütésben, páradúsabb levegőn tölthetnek. A „nyaraltatásukat” viszont addig ne kezdjük meg, míg a nappali hőmérséklet tartósan nincs 5-10 fok felett, és éjszaka még fagyok fordulhatnak elő, mert megfáznak. Érdemes fokozatosan hozzászoktatni őket a kinti klímához, pár napig kitenni nappalra, éjjelre pedig behozni őket. Fontos, hogy a déli tűző napsugarakat egy szobanövény se viseli jól, könnyen megégnek, ezért déli fekvésű erkélyeken legyünk különösen óvatosak (a legideálisabb a félárnyékos, vagy délelőtt, vagy délután benapozott lokáció).

Ha még csak most szereznénk be növényeket a lakásba, akkor ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy érdemes átültetni őket a beszerzés után. Lelkes gazdik hajlamosak a túllocsolásra, ezért csak akkor öntözzünk, ha a földlabda teljesen kiszáradt, különösen télen. Illetve a legtöbb (alapvetően a trópusokról származó) szobanövény számára a klóros csapvíz nem megfelelő: érdemes felforralni, majd visszahűteni a vizet, és azzal locsolni. (A kertészek az esővizet szokták javasolni, de egy lakásban ennek begyűjtése bizony nehézkes lehet.)

A témát a végtelenségig lehetne fejtegetni, hiszen minden növény más és más igényekkel rendelkezik, de mi most az alapokra helyeztük a hangsúlyt. Akit érdekel a téma, annak kapóra jöhet a kifejezetten szobanövényekre specializálódott Urban Jungle Budapest kezdeményezés, akiknek Hogyan ne öld meg a szobanövényeidet című kurzusán mi is megfordultunk. Ha pedig tovább menne, és szabadföldbe ültetne, a városban fellelhető közösségi kertekben is bérelhet parcellát.

Címkék