Hat éve már, hogy a megnyitott a Március 15. téren a KIOSK – ez idő alatt a város egyik legnépszerűbb éttermévé vált, ahol napi több száz vendég fordul meg. Idén ősztől pedig már a hídon sem kell átmennie annak, aki Budán lakik, és a KIOSK ízekre vágyik: a Lánchíd oroszlánjai mellett, a korábbi Beefbar helyén megnyitott a KIOSK Buda.

Már megszokhattuk, hogy amihez Hlatky-Schlichter Hubert nyúl, ott vagy jót ehetünk, vagy jót ihatunk. A hat éve stabilan a város egyik legmegbízhatóbb éttermének nevezhető KIOSK mellett olyan helyek köthetőek hozzá, mint a Babel vagy a Leo. Tavaly tavasszal nyitott meg a Hotel Clark aljában a Beefbar idén azonban úgy dönttöttek, hogy a új, pesti lokációt keresnek a márványos kobe marhának, a szép belsővel rendelkező helyiségbe pedig valami olyan kerül, amiért a törzsvendégek nagyon régen rágják Hubert fülét: a KIOSK Buda.

Bár mindössze három hét alatt végbement az arculatváltás, elég jól sikerült – a hely hozza a megszokott KIOSK hangulatot, a régi polgári elegancia és a modern étterem keverékét, amiért a pesti egység is olyan szerethető. Bár a Beefbar enteriőrje maradt – kisebb változtatásokat terveznek a későbbiekben - ez egyáltalán nem probléma: még a fal mozaikmintája is nagyon hasonlít a KIOSK négyzethálós sormintájára.

Az étlap erősen emlékeztet a már ismert KIOSK-étlapra, a szignifikáns fogások, például a burger trió a tradicionális borjú bécsi a mákos guba vagy a gödöllői csikre itt is fent vannak az étlapon, de máris van pár fogás, amit a pesti egységben hiába keresnénk, csak itt lehet kapni. Ezenkívül napi menü helyett a KIOSK Budában egy körülbelül heti rendszerességel frissülő táblás ajánlatról választhatunk. Emellett – bár többször szóba került, hogy a Beefbar nem zárt be, csak ideiglenesen szünetel – a Március 15. térhez képest erős steakkínálat is van, az előző „bérlőre” való tekintettel kérhetünk Angus marhát, filet mignont vagy épp tagliatát.

Bár az étterem executive séfje Orosz Gábor – a pesti KIOSK séfje – a budai egység konyháját Simala Gábor viszi, ő korábban megfordult a Prime-ban, a Náncsi néniben, és a Beefbar konyhájáért is ő felelt. Mivel az étlapról pár fogás teljesen megegyezik a pestivel, most Simala Gábor fogásaira koncentráltunk, főleg, mert a budai KIOSK-t egy tradicionálisabb, magyarosabb vonalat képvisel majd, természetesen modern köntösbe bújtatva. Ennek megfeleően az állandó étlapon helyet kapott a marhapörkölt és a brassói aprópecsenye is.

Mindig jó jel, ha egy igényes étterem étlapján megtalálható a főzelék, úgyhogy örömmel kóstoltuk meg Gábor válaszát a krumplifőzelékre (2850 Ft). Az ecetes, babéros, enyhén tárkonyos főzelék selymes textúrája és ress krumplidarabjai első kóstolásra nyilvánvalóvá tették, hogy egy önmagával sűrített, újhullámos főzelékkel van dolgunk, ami csak még jobb lesz a feltétként kínált mangalicafasírttól (3850 Ft, főzelékkel együtt). A heti ajánlat közül nem hagytuk ki a töltött káposztát(3950 Ft) – és milyen jól tettük! Szívből reméljük, hogy a pont megfelelően savanyú aprókáposztából, mangalicás töltelékből, káposztachipsből és roppanós hasaaljaszalonna-korongokból álló fogás előbb-utóbb helyet kap az állandó étlapon is, legalább a téli időszakra, könnyen lehet belőle ugyis olyan szignifikáns fogás, mint a másik oldalon a borjú bécsi.

A marhaoldalason érződik, hogy Gábornak volt köze a komolyabb húsokhoz is – omlós, ragacsos, klasszikus darab. A pillekönnyű vajas krumplipürével, forrázott pagodakarfiollal és rómaisaláta-szósszal igazi kellemes, téli fogás. A méretes borjúszűz (6200 Ft) mellé elképesztően krémes zellerpürét kapunk, szárzellerchipsszel, petrezselyemolajjal, téli céklával, roppanós sült krumplival, na meg egy két napig gyöngyöztetett jus-vel.

A pesti KIOSK esetéből tudjuk, hogy mekkora karriert tud befutni egy újrafogalmazott, de hagyományos desszert – az étlapról levehetetlen mákos guba (1750 Ft) Budán is itt van, de van mellé valami más is, ami simán befuthat egy hasonló utat: a túrógombóc (1850 Ft). A méretes, habkönnyű túrógombóc roppanós pankómorzsával és cukros tejföllel tökéles békebeli darab, és ha a pankómorzsát simára cserélnénk (de minek is tennénk ilyen) tökéletes nagymamás darabbal állnánk szembe. Vigyázat, nem egyszemélyes desszertről van szó – kivéve, ha csak egy levest eszünk előtte.

Az ételek minőség és a hangulat mellett más is van, ami összeköti a két KIOSK-ot: keddenként candle light dinner néven gyertyafényes randiestéknek adnak helyet élő zenével, csütörtökönként Kovács Péter koncertjeivel zárhatjuk a kispénteket, vasárnap pedig a már jól ismert húsleveses, rántott húsos vasárnapi ebédre nevezhetünk be. Emellett a sok év végi rendezvény miatt gyakran foglalt pesti KIOSK helyett legalább lesz egy hely, ahol biztosan KIOSK minőséget kapunk. És csak egy hídon kell átsétálni.