budapest

szerkesztés

5 lakatlan budapesti szellemépület, amely izgalmas részleteket és történeteket rejteget

Szerzők

  • Bartha Dorka

2019. 11. 15. 16:07

Mindig vérzik a szívünk, amikor egy elhagyatott, lakatlan épületet látunk pusztulni, főleg ha az valamilyen szempontból – építészetileg, a története vagy egy szép részlete miatt – a város egyik fontos vagy különleges épülete. Most összeszedtünk öt olyan szellemépületet, amely sajnos így vagy úgy, de veszélyben forog.

Ezernyi oka lehet annak, hogy egy épület üresen árválkodik az amúgy pörgős városi környékeken – gazdasági válság, spekuláció, megtorpanó ingatlanpiac, politikai játszmák, műemlékvédelmi korlátozások. A következő öt épület abból a szempontból is különleges, hogy a 20. század jelentősebb korszakait és építészeti sítulsait képviselik, vagyis nemcsak azon kesergünk, hogy esetleg egy szép századfordulós, régi villaépület kihasználatlanul pusztul, hanem bizony sokkal modernebb, és nem kevésbé szép épületek is hasonló sorsra juthatnak. És ami az igazi veszélyt jelenti – nem ismeretlen metódus, hogy a hosszú évek óta elhagyatott épület állaga annyira leromlik, hogy már könnyedén meg lehet indokolni és elfogadtatni, hogy miért szükséges az elbontása.

  • Elhagyatott zuglói szecessziós villa

Az Ilka és Ida utcák sarkán áll egy még lepusztultan is impozáns többemeletes villaépület, amire egy nyári sétálás alatt találtunk rá. 1910-1911 között Benedek Dezső tervei alapján Schuler József gyáros részére épült. 

Schuler 1895-ben alapított acélírótollgyárából kikerült tollfejek, írószeszámok a mai napig nagy kincsnek számítanak a gyűjtők körében. Az épület Ida utcai szárnya teljesen üresnek tűnik, de a bejárat fölött még kibetűzhető, hogy nem olyan régen a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vezető- és továbbképző Intézete működött benne. Itt találhatóak képek arról, hogy milyen is belülről, a képek készültekor egész jó állapotban volt, nem úgy, mint most kívülről.

Fotó: Bartha Dorka

Az izgalmas, jellegzetesen szecessziós homlokzaton ezernyi különböző formájú, fantáziadús ablakkeretet figyelhetünk meg, különösen az Ida utcai bejárat egyedülálló, de nem tudunk szó nélkül elmenni a gazdag díszítésű erkélykorlátok mellett sem.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

  • A modern magyar építészet gyöngyszeme a Vízivárosban

A hosszú évek óta üresen álló Nagy Imre téri épület, amely a háború előtti modern magyar építészet egyik kiemelkedő darabja, több néven is ismert volt az elmúlt évtizedek alatt. Eredetileg a Magyar Királyi Anyaghivatalnak tervezte 1942-benid. Janáky István és Szendrői Jenő, a szocializmus alatt a Könnyűipari Minisztérium működött benne, végül pedig a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (METESZ) székhelye volt, annak 2013-ban indult felszámolásáig. 

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Ma már csak a gaz nő ki az ablakrepedésekben, pedig 2010-ben műemlékké nyilvánították az épületet, és az eladására 2017-ben pályázatot írtak ki, ami érvénytelenül zárult.

Az épület izgalmas tömegformálása és részmegoldásai mellett, ha erre járunk, nézzük meg az épület két oldalát díszítő, Borbereki Kovács Zoltán egykorú domborműveit is, amelyek az építő-, fém- és textilipart és a mezőgazdálkodást mutatják be.

  • Igazi szocreál a zuglói dzsungelben 

Az első adat a helyszínről 1935-ből való, amikor még egy földszintes, hétlakásos épület állt itt, részben sárga csillag viselésére kötelezett lakosokkal. A háború után az épületet elbonthatták, vagy elpusztult, mert Bauer Sándor 1955-ös, Fortepanra is felkerült képein már MÁV Kórház utókezelő részlege áll a Jávor utca 9/B alatt.

Az épület valamikor az 1950-es évek elején épülhetett, még a hamisítatlan szocreál stílusban (ami nem ugyanazt jelenti, amit a köznyelvben szocreálként emlegetett stílus, amit igazából minden, a szocializmus alatt felhúzott épületre ráhúznak).

A fényképek tanúsága alapján a bejárati kapu mellett az eredeti lámpák is megvannak még, valamint érdemes közelről megnéznünk az amúgy letisztult homlokzaton az olyan apró felbukkanó díszítéseket, mint az egyiptomi beütésű oszlopfők vagy az ablakok felett diszkréten megbújó MÁV-os szárnyas-kerekes szimbólumokat. Amikor először rátaláltunk erre az épületre, és fogalmunk se volt, mi lehetett itt, ez segített elindulni a nyomozásában is.

  • A BME üresen kongó monstruma a Lágymányoson

Első ránézésre talán megrökönyödést válthat ki, hogy ezért az épületért mégis miért fáj a szívünk – a 4-es, 6-os villamos vonaláról jól látható tömb a Budapesti Műszaki Egyetem V/2-es épülete volt. A BME épületállományának bővítése 1967-ben indult meg, amikor az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet is beolvasztották, ez a komplexum is ebben a hullámban készült el, és egészen addig használatban is volt, mígnem az egyetemi campus 1994-ben indult további bővítése és modernizálása után az itteni tanszékeket és laborokat átköltöztették főleg az Infoparkba. 

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Na de mi olyan különleges ebben az épületben, amit amúgy a város egyik legocsmányabbjának is tartanak? Nos, ahhoz kicsit közelebb kell menni hozzá, felsétálni a viseltes lépcsőkön és bekukkantani a koszos bejárati ajtók üvegén – és akkor a romos aula mögött felragyog Hincz Gyula csodálatos üvegmozaikja.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Hinczet mindenki ismeri, ez egészen biztos, ha nem is onnan, hogy ő tervezte a Fészek Klub gobelinjeit vagy a SOTE Nagyvárad téri tömbjének üvegablakait, de onnan, hogy gyerekkorunk egyik kedvenc könyvét, Weöres Sándor Bóbitájának ikonikus illusztrációit is ő készítette. A Technika és Tudomány névre keresztelt üvegmozaik ma még sértetlenül áll, ám kérdéses, hogy ha az épületet elbontják – ahogy az tervben van, a szintén 2017 óta bezárt Goldmann menzával együtt – mi lesz a sorsa.

  • Elgazosodó későmodern csoda a Budai Várban

Végül, de nem utolsósorban következzen egy nagyon nagy kedvencünk, amely fölül reméljük már elhárul a bontás veszélye: a Bécsi kapu tér közelében álló egykori Országos Villamos Teherelosztó épületéről van szó. Ezt is emlegették már a város legrondább épületeként, vagy a város szégyenfoltjaként, főként azt sérelmezve, hogy a várnegyed műmeléki környezetében áll egy ilyen későmodern beton- és üvegépület.

Az 1979-ben Virág Csaba tervei alapján emelt épület helyválasztása azonban nem úri önkény volt, hogy a szép historikus környezetbe majd jól beraknak egy „betonkupacot”, hanem a helyszín az alapján lett pont itt kiválasztva, hogy ez volt a legalkalmasabb egy olyan épületnek, amely a magyar villamosenergia-hálózatot ellenőrzi. Így az építész számára igazi kihívás volt, hogy Várnegyed történelmi környezetébe kellett bepasszítani egy akkor ultramodern, funkciónak alárendelt ipari épületet.

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Amit zseniálisan meg is oldott, a Jékely-Sódor Budapest építészete a XX. században könyv még méltatóan ír róla, ennél pontosabban mi se tudnánk megfogalmazni: „ A megoldás igen figyelemreméltó, mert végeredményben olyan jó arányú és felületosztású épület jött létre, amely esztétikai értékeinél fogva együtt tud hatni a környezetével, elsősorban néhány igen szerencsésen kialakított részletképző motívum alkalmazásával, mint amilyen például az épület melletti, lépcsőzetesen keskenyedő közöcske, a két henger alakú mikrohullámú adó-vevő torony és a lépcsőházat magába foglaló üvegprizma.”

Fotó: Bartha Dorka - We Love Budapest

Ha az Anjou bástya sétánya felől nézzük meg, mint valami modern templom emelkedik a várfal mögé – az egykori adóvevő torony mint egy kecses harangtorony, és jó időben az üvegfelületen a felhők, fák tükröződnek, és a szomszédos levéltár neogótikus épülete.

A Nádor utca felől jobban látszik az elhagyatottság miatt állagromlás, a homlokzati elemek közül több megrongálódott, és gaz nő ki a repedésekből. Reméljük ennek az épületnek is sikerül valami olyan funkciót találni, ami nem teszi tönkre az eredeti kontextusát, és Virág Csaba alkotását majd egyszer nemcsak egy szűk szakmai, de szélesebb körben is megtanulják értékelni.

Hasonló tartalmak

Admin mode