Az első számítógépek
Az informatika alapját a számológépek jelentik. Az első generációs számítógép 1945-ben jelent meg. Elképzelhetetlen nagy méret és még nagyobb áramfogyasztás jellemezte, így tervezőjének 1956-ban felmondtak. Ekkor már a magyar származású Neumann János is dolgozott a tervén. A gépet funkcionális egységekre osztotta. Ezek a bemeneti egység, a vezérlőegység, a memória, az aritmetikai egység és a kimenő egység voltak. A gép működését a tárolt program elvére alapozta, amely a kettes bináris számrendszert használta. A második generációban a tranzisztoroknak köszönhetően a számítógépek méretét csökkentették. A harmadik generációban jelentek meg az integrált áramkörök, amelyeknek köszönhetően a gépek mérete már szekrény méretűre csökkent. A negyedik generáció már a felhasználók kezébe kerülhetett 1971 és 1991 között. Forradalmi újításként megjelent a monitor, egér és billentyűzet.
A jelen modelljei
Az 1991 után megjelent gépek az ötödik generáció tagját képezik. A jelenleg megvásárolható modellek is ide tartoznak még. Ezek már mikrochipeket használnak, amelyekbe az áramköri elemek betelepíthetőek. Napjaink modelljeitől már kisebbet, jobbat készíteni szinte lehetetlen. Így is a fizikai határokat súrolják. Az érintő kijelzőknek köszönhetjük az aprócska méretet, a többmagos processzoroknak pedig a gyorsaságot. Az aprócska méretet és a hihetetlen gyorsaságot mindazonáltal az összes adattárolási megoldás felvette. Ennek köszönhetően az optikai lemezek tárhely mérete megnőtt, a merevlemezek és a flash jellegű adattárolási megoldások fizikai méretükben jócskán lecsökkentek és sebességükben is sokat gyorsultak.
A jövő zenéje
Sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Azt biztosan állíthatjuk, hogy már fejlesztés alatt állnak az optikai számítógépek. Ezek működési elve, hogy nem az elektromos, hanem a még gyorsabb fényimpulzusok hordozzák az információt. A jövőhöz természetesen hozzátartozik az is, hogy a múltból a jelenünkbe áthozott, illetve az itt készült információkat, dokumentumokat adattárolási megoldásokra mentsük, azon tároljuk. Fontos, hogy adatink terjedelméhez képest és a mi igényeinkhez megfelelő típusú adathordozót megtaláljuk, hogy a jövőbeni adatvesztést és az abból eredő fejfájást is elkerülhessük!
