A vásárlós falatozás viszonylag új jelenség itthon (nem számítva a plázák és a gyorséttermek találkozását, de azért az egy más műfaj) - a megálmodói azonban ismerősek lehetnek a budapesti divat és gasztronómia kedvelőknek. A Kalitka ugyanis Kopócsy Anna, a Zeller Bisztro és Krajnyi András, a Wesselényi utcai spanyol, kézzel készített lábbeliket forgalmazó Cargomoda tulajdonosának a szerelemgyereke, és az Arany János utcai metrómegállótól pár lépésre nyílt meg.
A Kalitkát a véletlen segítette világra - Anna és András egy lisszaboni bar & shop élmény hatására vágtak bele, és olyan helyet szerettek volna, ahol nemcsak a jól ismert cipőket lehet megvenni, de a pultnál ülve egy jó kávét vagy gin tonicot is be lehet dobni. A Vadász utcai tágas, rusztikus helyiség, ahol végül otthont kapott a Kalitka, messze nagyobb volt az elképzeléseiknél, így aztán változtattak a koncepción, és a bár helyett bisztró lett a cipők társa. Sőt, még Márton Ancsa Art on me ruhái is helyet kaptak az üzletben.
A gasztronómián és a divaton kívül a művészet is helyet kap a Kalitkában - jelenleg Kárpáti László festő képei vannak kiállítva, de a tervek szerint minden hónapban más installáció díszíti majd a nyerstégla falakat.
Bár a Kalitka más, mint a Zeller, Kapócsy Anna neve garancia a minőségre. Akárcsak a nagy testvérnél az elején, itt is ő és az anyukája készíti az ételeket - sőt, saját meggy, ribizli, sárgabarack és málna lekvárjaikat nemcsak a konyhán használják fel, meg is lehet venni az üzletben.
Az étlap "easy going" - nincs rajta semmi hiperkülönleges -, csak krémek, saláták, szendvicsek, tojásételek és desszert. Ez az a műfaj, amit nagyon nehéz eltalálni - egy szendvics, körözött vagy lecsó pont az egyszerűsége miatt tud unalmassá válni. A Kalitka ételeire viszont főleg azt tudnánk mondani, hogy haladó házias: érezni, hogy aki készítette, tud és nagyon szeret is főzni, nem sajnálja sem az alapanyagot, sem az időt, és nem mellesleg igényesen, szeretettel tálal.
A körözött (750 Ft), a tonhalkrém (900 Ft) és a padlizsánkrém (850 Ft) könnyűek, és nagyon el van találva az ízesítésük. A piaci paradicsomból és lágy buffala mozzarellából összerakott caprese szemet gyönyörködtető a rajta lévő ehető virágkavalkáddal.
A chilis rákfarkak (2400 ft) nem a megszokott spanyol tapas világot, hanem a cajun konyhát idézik a sok színes paprikával, míg a rozmaringos sült camemberthez(1900ft) Anna anyukájának lilahagyma chutney-je jár.
Legnagyobb kedvencünk a lecsó volt (1400 ft), mert bár mindenki máshogy szereti, a műfaj nem tréfa. A Kalitkában krémes, de nem szétfőtt, komplex, nyárízű darabot kóstoltunk csípős kolbászmorzsával. Bármit választunk, érdemes mellé kipróbálni valamelyik házi szörpöt - az igazi nagymamás meggyszörpöt (690 ft) nagyon ajánljuk, de a házi jeges teák mellett olyan extrák is vannak az itallapon, mint a mustszörp.
A párhetes nyitvatartás ellenére már most szállítanak ki reggelit környék-beli Airbnb lakásokba, és nemsokára levesek és könnyű főfogások is kerülnek az étlapra.
