Sokunknak vannak mániái, különös vonzódásai, melyeket hobbiként is felfoghatunk, és amikhez a környezetünk is hozzászokik, bármilyen furcsák. A történetek legtöbbször itt véget is érnek, és csak keveseknek sikerül a hobbit hivatássá formálni. Hiszen kockázatos, sok lemondással jár és nagyon elhivatottnak kell lenni hozzá, különben alábbhagy a lelkesedés.
Adél és Anikó már egészen biztos, hogy komolyan gondolják, hiszen nem féltek belevágni egy olyan üzletbe, ami finoman szólva is "niche" dolog, vagyis kifinomult, egészen kicsi célközönségnek szól. A Doboliva ugyanis egy többnyire olajokkal és egyéb olivából készülő finomságokkal foglalkozó szaküzlet, egy eldugott pince a mediterráneum izgalmas élelmiszereivel.
Elég nagy munka volt, amíg a pincéből boltot varázsoltak. Meséltek pangó vízről, ottmaradt fél Audi-kasztniról is, de már az elején meglátták benne, amit még senki sem: egyrészt klassz a pincehelyiség, hiszen az olajnak jót tesz, ha állandó fényviszonyok között "lakik", másrészt amikor még csak kósza fantázia volt az üzlet, akkor kikötötték félig viccből, félig komolyan, hogy egy kút is kell majd nekik. Elég nagy véletlen, de a kút is megvan a csöpp kis pincében, amit aztán persze kipofoztak, és valódi mediterrán hangulatot varázsoltak belé. Jó érzés körbenézni, és még jobb helyet foglalni az ajtóból fabrikált asztal mellett, ahol egy kicsit többet tudhatunk meg az extra szűz olívaolaj világáról.
Elsőre furcsának hangozhat a laikusoknak, de létezik olyan, hogy olajkóstoló, csakúgy, mint a borok esetében. A jókedv itt mondjuk nem az alkoholfoknak tudható be, hanem a "napíz" utóhatásának. A kóstoló ugyanúgy épül fel, mint a boroknál: a legkönnyedebb tételtől haladunk a masszívabb, testesebbek felé. Kis játékot is tehetünk bele ízesítés formájában, hiszen a Dobolivában sokféle természetesen aromatizált olajat találunk: például citrusosat, narancsosat, yuzusat.
Videón nézhetjük végig a bogyószedést és az olaj készítési folyamatát, de bármit kérdezhetünk nyugodtan, egészen biztosan meglesz rá a válasz. Adélék tényleg nagyon elhivatottak, kiművelték magukat a témában, amellett, hogy sokat utaznak, hiszen fel kell mérni, honnan érkeznek az olajok. Ezt szintén ugyanúgy képzeljük el, mint a boroknál: ahogy a pincészeteket, úgy az olivaföldeket és a gyártókat is meg lehet látogatni, hogy legyen személyes kapcsolódás is velük.
Kizárólag kisebb manufaktúrák termékeit találjuk meg a Dobolivában, a nagy multik szinte "szitokszónak" számítanak. Nem sznobériából, csupán azért, mert értik a dolgukat, és érzik a különbséget olaj és olaj között. A dobolivás termékek pedig gondosan válogatottak, szépek és ízesek. Mi több, a világ elsőszámú extraszűz olaját is megtaláljuk náluk.
Néhány üveg nagyon mutatós, akár egy konyakos, whiskys, parfümös üveg, persze nem ez az elsődleges szempont a minőségnél. A belbecs pedig attól függ, milyet keresünk, s mit tudnak ajánlani nekünk. Megvan, hogy mi ajánlatosabb sütéshez, salátákhoz, antipastiként simán kenyérrel, vagy akár süteménykészítéshez.
Izgalmas, különleges olajokat kóstoltunk mi is: volt közöttük olyan új, mely szinte a frissen vágott fű ízeit hozta, de markáns, nehéz, diós aromájú, magasabb viszkozitású olajat is kipróbáltunk kiflicsücsökkel és magában is. Megijedni nem kell, semmi zavart nem okoz a kóstolásnyi olaj, nem poharakkal fogyasztunk belőle.
A csodás horvát, spanyol, portugál, olasz olajok mellett eceteket, gurmé olajos halkonzerveket, többféle bogyót, sütiket, csokoládét is vásárolhatunk.
Bár még csak néhány hónapja vannak nyitva, jó hallani, hogy több a visszajáró vendég is, egyre többen érdeklődnek és hallgatnak szívesen információkat az olajokról, próbálják ki őket és kísérleteznek. Mindig megtudhatunk valami újat, érdekeset, és erősen marasztal a hely maga és Adélék is. Különleges üzlet, olyan profillal, amivel nem találkozunk sűrűn, de hamar magával ragadhat ez a világ.
