A XVI. kerületben, Cinkota mellett találjuk a Naplás-tavat, ami a környékbeliek egyik kedvenc kirándulóhelye. Busszal, autóval és akár biciklivel is jól megközelíthető terület, amolyan "gőzkieresztésre" igazán alkalmas körzet. A kapásra feszülten figyelő pecások, az ártéri erdőben kószáló családok és a tó mögötti szántóföldnél futó sportemberek kedvence. Enyhe évszakokban sokan naplementéznek ott, fagyos napokon pedig – ugyan teljesen nem legálisan, de – korcsolyázókat is látunk a Naplásra járni.

Sajnos Budapest csak gyógyfürdői miatt szolgált rá a "vizek városa" (Tatát és Győrt is sokszor illetik ezzel a titulussal) címre - a fővárosban nem jellemző, hogy végtelen számú parkban megszámlálhatatlan tó várna minket, mint például Berlinben. Persze itt van nekünk a kőbányai Mély-tó, az újbudai Feneketlen vagy az Orczy-parkban található, de számottevő flórával és faunával rendelkező, ökológiai szempontból jelentős  tóvidékekben nem dúskálunk.

A XVI. és a XVII. kerület szerencsés, hiszen a már általunk is bemutatott lápvidék, a Merzse-mocsár és a Naplás-tó is izgalmas kirándulóhelyek – megmutatván, hogy nem csak a Budai-hegyeknek lehet hátizsákkal nekiindulni.

A Naplás-tó 1978-ban, a Szilas-patak visszaduzzasztásakor alakult ki, így megelőzvén a patak áradását. 1997 óta természetvédelmi terület, gazdag növény- és állatvilága miatt. Ha szemfülesek és értő növénykedvelők vagyunk, a szokásos tóparti növényeken felül olyan védett ritkaságokat is találunk, mint a struccpáfrány vagy az áprilisban, májusban virágzó gyapjúsás. Jelenleg olyan területeket is találunk a tó körül, ami nem látogatható, csupán tudományos céllal. Ilyen a fűzláp is.

A legcélszerűbb, ha egy ráérős sétát teszünk a tó körül, felfedezve minden apró rezdülését. A nappali pávaszem pillangók táncától az ártéri erdőben fészkelő énekesmadarak daláig. Madártani megfigyelések mintegy 150 fajt számoltak a vidéken, az őszapótól egészen az erdei fülesbagolyig.

A legjobban megfigyelhető állatok mégis a víz felszínéhez olykor közel úszó halak, úgy mint pontyok, amurok, csukák, süllők, keszegek, kárászok. Ezekből folyamatosan telepítenek a tóba. Horgászjegyet a tóparti halőrházban vásárolhatunk és reggel 6-tól este 8-ig mehet a peca. Nemes halakra horgászhatunk, ám, ha compó akad a horogra, azt nem vihetjük el, mert védett. Ha szerencsések vagyunk, akkor mocsári teknősbékákat is láthatunk, főleg a tó keleti oldalánál.

A védett teknősök némelyikét rádióadóval szerelték fel, az egyre gyérülő populáció megfigyelésének apropóján. Semmiképp se zavarjuk a kis túlélőket. A keleti szakasz a legváltozatosabb, nincs az a délután, mikor vadászkutyás, gyermekes családok ne lennének éppen expedícióban. Az 5 km hosszú Szilas-menti kerékpárút átadása óta még többen választják kirándulóhelynek a Naplást.

Telente népszerű korcsolyázóhely, amikor vastag jégtakaró borítja – bár hivatalosan sem a fürdés, sem a jégre lépés, korcsolyázás nem megengedett itt.

Nem túlzás állítani, hogy gyönyörűek az itteni naplementék – fekvéséből adódóan éppen az ártéri erdő széléről figyelhetjük meg, ahogy a tó vizén tökéletesen tükröződve alábukik a nap. Tény, hogy nem a Yosemite Nemzeti Parkban vagy a Mirror Lake partján ücsöröghetünk, de egy kellemes piknik szuper befejezése lehet a Naplás naplementéje.

2018. márciusától egy hivatalos döntés következtében egyelőre nem lehet horgászni, de a változások miatt érdemes figyelni a tó Facebook-oldalát.