„Szomorú vasárnap / száz fehér virággal / vártalak kedvesem / templomi imával. / Álmokat kergető / vasárnap délelőtt, / bánatom hintaja / nélküled visszajött.” Így kezdődik a világszerte (Gloomy Sunday néven) ismert dal, amellyel Seress Rezső beírta magát a történelme. Egykori törzshelye, a Kispipa pár hónapja újra kinyitott, hogy méltó emléket állítson a zeneszerző örökségének.

Mikor Seress Rezső és Jávor László dala 1935-ben debütált, hamar úgy terjedt el híre a nagyvilágban, mint az öngyilkosok himnusza – több olyan ember holtteste mellett is megtalálták ugyanis a kottát, akik önkezével vetettek véget életüknek. Seress Rezső világhírű lett, a dalt többek között Billy Holiday, Serge Gainsbourg, Elvis Costello, Björk és a Portishead is feldolgozta.

Ez mégsem hozott tartós sikereket és boldogságot Seress Rezsőnek, a világháború különösen megviselte. 1958 és 1968 között, mikor már rég túl volt sikerei csúcsán, a Kispipában zongorázott, és ekkor a szomorú sorsú dalszerzőért a művészvilág színe-java zarándokolt az Akácfa utcába, John Steinbeck, Spencer Tracy, Louis Amstrong, Cziffra György is.

Seress 1968-ban öngyilkos lett, a Kispipában pedig ment tovább az élet. 1979-ben Aubel Ervin vette át az étterem vezetését, és leszerződtette a konyhába Rosenstein Tibort, aki 1989-ig vezette a helyet, újraélesztve a legendát. A rendszerváltás után azonban saját üzletbe fogott, a Kispipa pedig az ezredfordulóig fokozatosan vesztett fényéből, vaskos, „tradicionális” magyar ételeket kínáló étlapjával nem tudta felvenni a versenyt a gasztroforradalom kihívásaival. Közvetlenül azelőtt, hogy a Synthesis sörfőzde átvette volna, Malter nevű sörbisztró működött a helyén.

A sörfőzde tulajdonosa, Pusztai Balázs szándékosan nem hangsúlyozta a nyitáskor, hogy a Kispipa tulajdonképpen az ő saját taproomjuk lett. A hely annyira mélyen be van ágyazódva a VII. kerületbe, hogy egyfajta örökségként tekintenek rá, és inkább a kultúrmisszió szerepét szeretnék hirdetni Légrádi Csabával, aki kulturális menedzserként és rendezvényszervezőként társult hozzá. Áprilisban már kinyitottak, de a kulturális profil ősztől indult be, egészen pontosan október 25-én, amikor Müller Péter Sziámi költő, énekes, dalszövegíró és a hazai jazz élet ékköve, Szakcsi Lakatos Béla, azaz a Pianissimo! duó adja majd elő Seress Rezső ismert szerzeményeit. A cél heti három rendezvény, pénteken-szombaton koncerttel, szerdánként könyvbemutatóval, beszélgetésekkel. Jövőre, Seress Rezső 130. születésnapján Seress-hetet szeretnének, és egy emléktáblát is terveznek a házra.

A zongorabillentyűket ábrázoló fali dekoráció és a korabeli újságcikkek most is megidézik a zeneszerzőt és a Szomorú vasárnapot övező urbánus legendákat. Ami miatt viszont mindenképp érdemes elmenni az étterembe, az nem a története, hanem a konyhája: mikor legelőször véletlenszerűen betévedtünk ide, és megvacsoráztunk, leesett az állunk a színvonal láttán.

Előételként csirkemáj parfait-t rendeltünk sókéregben sült zellerkrémmel, aszalt szilvás borkorcsolyával (1690 Ft) és csicsókakrémlevest szarvasgombaolajjal (1200 Ft), fantasztikusan ízgazdag volt mindkettő, nem győztünk levadászni egymás tányérjáról a falatokat. A rozmaringos sütőtök és árparisotto öregberegi kecskesajttal, ropogós zsályával (1800 Ft) és a marha ribeye steak sloutban, sült fokhagymás burgonyapürével (2800 Ft) érkezett másodiknak, és mindkettő remek volt, az árak pedig ehhez a minőséghez képest meglepően olcsónak tűntek. Persze nem túl nagy a választék, háromféle előétel, négyféle főétel és egy desszert rendelhető, de ez érthető, mert ezt a szintet ekkora vállalással tudják hozni.

Második látogasunkkor birsalma textúrákkal tálalt préselt csülköt (1690) kóstoltunk előételként, és alkalmunk nyílt beszélgetni a fiatal séffel, Szilágyi Áronnal is. Áron előéletét hiába keressük az itthoni éttermekben, ez az első magyar konyha, ahol dolgozik: húszévesen ment ki külföldre, ott tanulta ki a főzés tudományát. Mosogatással kezdte, majd többek között egy francia executive séfnél tanulta meg a szakmát, több fine dining étteremben is megfordult. Az elsajátított technológiát, szemléletet tükrözi a Kispipa menüje és ízei is.

A ribeye steaket azóta konfitált malac hasaaljára cserélte almapürével, sós karamelizált hagymával, cyder redukcióval, mert marhából nem tudták beszerezni konstans a kívánt minőséget, de ez a tétel is kifogástalan volt. A cardamomos krémsajttal, narancs- és Contreau géllel tálalt répatorta tetején ezúttal zselésített forralt bor díszelgett, utalva az ünnepi szezonra.

Egyszerűbb harapnivalót is találunk a sörök mellé, a Kispipa tálat magyar termelők kolbászaival, sajtjaival szolgálják fel. Mikor először itt jártunk, épp Erik Turtev zenélt a bejárat melletti térben, legutóbbi ottjártunkkor pedig épp Galambos Dorina koncertjét készítették elő. De az elosztásnak köszönhetően a fenti kisebb részen a programok alatt is lehet nyugodtan beszélgetni.