Buda egyik legforgalmasabb csomópontján, a Széll Kálmán tér tőszomszédságában nyílt meg az 500 négyzetméternél is nagyobb mászófelülettel, több száz úttal és itthon még igencsak rendhagyó szemlélettel kialakított új boulder terem. A komplex módon kiépített, építészek, sport-, és szakemberek által közösen megtervezett Gravity Boulder Bar nemcsak Budapesten, de a régióban is egyedülálló, a következő hasonló élményért Bécsig kéne menni.
Az utóbbi tíz évben itthon is egyre népszerűbbé váló falmászás lelkes rajongói ma még inkább egy zártabb, underground közösséget alkotnak, akinek megvannak a maguk bejáratott kedvenc helyei, és a kívülállók számára elsőre furcsának tűnő szakzsargonjaik. Ám a 2020-tól olimpiai sportággá váló mászás – aminek része lesz a biztosítás nélküli, kis magasságú, vízszintes mászás, a boulderezés is – hamarosan nagy változásokat hozhat a hazai mászós életbe is, a hirtelen megnövekedő publicitás sokkal szélesebb rétegeket vonzhat, részben erre a felismerésre érzett rá a már most hihetetlenül népszerű Gravity is .
A projekt ötletgazdája és megálmodója két gyerekkori jóbarát, akik hét évig közösen is másztak: Bonta Gáspár építész és Szatmári Olivér. Melléjük társult a budapesti mászós életben veteránnak számító, 2008-tól idénig működő újbudai Ujjerő mászóterem profi csapata is – Vörös Tamással, Zupán Tamással és Erdős Gáborral –, valamint Komjáti Zoli, aki az egyik legsikeresebb boulderes és oktató Magyarországon, és Komjáti-Szücs Gabi, akinek KOGAMI mászós termékei már egy kis pop-up bolt keretében ott figyelnek a bár mellett.
Az egykori squash-pályák helyén létrejött mászóbirodalomba – kikerülve az egész nyomasztó plázaélményt – hátulról, a parkolók felől közelítettünk, szerencsénkre a lift szinte a bejáratig repít minket, ahol hamarosan egy babzsákos chillzónába azonnal magunk mögött is hagyhatjuk majd a külvilág minden gondját-baját.
A kétszintesre kialakított hatalmas térbe belépve a vörös lépcső azonnal vezet is fel minket a karzatra, ahol a kiszolgálórészt találjuk: recepcióval és bárral, öltözőkkel, szaunával, a már említett pop-up bolttal, és itt kapott helyet egy kisebb edzőgaléria is, illetve ide vezetnek fel egyes utak kimászásai is.
Miközben a bárszékeken ücsörögve az éppen beüzemelt kávéfőzőt “teszteljük”, zavartalanul élvezhetjük az alattunk elterülő látványt is – páholyból nézhetjük a fal legdinamikusabb szakaszán küzdő mászókat. A kialakítás egy nagyon tudatos, már a jövőre készülő koncepció része is: ahogy egyre nagyobb nyilvánosságot kap a sport, szükség lesz olyan terepre, ahol látványos versenyeket lehet szervezni.
Visszaereszkedve a teljesen körbejárható, 4,5 méteres falak által határolt mászóarénába – még mielőtt elvesznénk a rengeteg fogás és útvonal tengerében –, Gáspár lelkes magyarázatba kezd a laikusok számára láthatatlan, ám annál fontosabb részletekről. A terem mászófalának nehézségi fokozata a bejárattól balra indul, egy kellemes befelé dőlő fallal, hogy a végére a kapaszkodókkal sűrűn telerakott, 60 fokos homorú szakasszal záruljon.
Egy útvonalat azonos szín boulder jelöli ki, de a gyerekfalnál kis állatfigurákkal is segítik a tanulást. Itt biztosítókötél nincs, mivel a falak nem olyan magasak – ha leesnénk, a szupervastag rétegelt matracra huppanunk, ami alatt csak akkor éreznénk a betont, ha mondjuk csukafejessel belevetődnénk a legmagasabb pontról.
A mászófalaktól tudunk kimenni a tetőteraszra is, ami nyárra már fel lesz tuningolva, most még csak egy gyors körbepillantással nyugtáztuk, hogy innen valóban teljes az az érzésünk, mintha egy sziklafal tetején nyíl teraszos barlangba járnánk. A barlanghatás amúgy tudatos építészeti koncepció is volt, ezzel is visszanyúlva a sport természeti gyökereihez.
A tervezés nem volt egy egylépcsős, egyszerű menet, az építészeti ötletelés után a mászók szakmai oldalról kicsit alakítottak rajta, végül a faltervező cég is hozzátette a magáét, így született meg egy hihetetlenül professzionális változat. A falakat a világ egyik legjobbja, a cseh Walltech készítette, a borítás felülete is különleges, itthon egyedülálló, az apró légbuborékos felszín már önmagában tapad, és a fogásokat is a világ legjobbjaitól válogatták össze.
A már említett egykori újbudai Ujjerő terem múltja nem csak a csapat összeállításában köszön vissza, és az idejáró közönségben, de a régi terem egykori mászófalának színes darabjai most beépített dekorációs elemként is megteremtik a kontinuitást.
Mi még épp a péntek dél körüli, legnyugisabb időszakban jártunk itt, de már így is folyamatosan volt jövés-menés, nem csak a bárnál, de a falakon is másztak, a matracokon, babzsákokon is pihegtek, de ez mind semmi az esti csúcsidőhöz képest, amikor akár százan is mászhatnak a falakon. Különböző nehézségű edzések mellet egyetemistáknak is van mászókurzus, illetve hétvégenként a Hópárduc Alapítvány tart képességfejlesztési mászást és mozgásterpiát figyelemzavaros gyerekeknek.
Pár utolsó simítás ugyan még hátra van, mint az tokenes elektronikus jegyrendszer teljes üzembe állítása, de a sportág rajongói már a nyitás utáni nap birtokba vették a termet, így ha eddig teljesen kezdőként csak álmodoztunk arról, hogy majd egyszer mi is kipróbáljuk, itt a remek alkalom. Csak kapjunk fel egy edzőcuccot, amit nem sajnálunk, ha pillanatokon belül beborít a fehér magnézia por, és irány a Gravity Boulder, cipőt és szükséges felszerelést már ott is bérelhetünk.
