Augusztus második felében újra megnyitotta kapuit a pesti oldal egyik legnagyobb területű strandfürdője. A 2016-tól – a szomszédos Duna Aréna zajló építkezései, majd a vizes világbajnokság eseményei, végül a felújítási munkálatok miatt – zárva tartó strand bár kisebb területen, de a modern kor igényeinek sokkal megfelelőbb, korszerű infrastruktúrával, strand-, tan-, és úszómedencékkel, játékos vizes parkkal a legkisebbeknek és számos sportpályával, valamint egy hamarosan szintén üzembe kerülő wellness- és gyógyászati részleggel is bővült. Reméljük, hosszú vénasszonyok nyara lesz, hogy a budapestiek kiélvezhessék az új strandot.
A tavalyi vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan rengeteg budapesti strand és uszoda újult meg, mint például a Palatinus, a Komjádi vagy a Hajós Alfréd. A Dagály sorsa sokáig kétséges volt, éppen a mellette épülő, a rendezvény fő helyszínének számító Duna Aréna létesítése miatt, ám végül a pestiek örömére idén nyár végén mégis megnyithatott.
A mai Dagály helyén 1944-ben tárták fel a fürdő működését biztosító artézi kutat, amely akkor 126 méter mélyről szállította a 41,5 °C-os vizet. A Szabadság Strandfürdő építése 1947-ben indult el, a cél egy hatalmas alapterületű, a korabeli napilapok szerint akár 10 000 ember befogadására is alkalmas népfürdő építése volt, amely a nyári kánikula hónapjaiban kiszolgálta környék majd 100 000 fős, főként munkás lakosságát. Az eredeti épületet Darvas Lajos és Körner József, Hajós Alfréd tanítványa tervezte, de következő évtizedekben a fürdőt többször modernizálták és bővítették, az ikonikus, legutóbbi felújításig halványzöld csempével fedett téli bejáratot – ami az öltözőket is magába foglalta – az 50-es évek végén építették ki.
A gyógyfürdői minősítését 1970-ben kapta meg, amikor átvezették idáig a Széchenyit tápláló hévízforrás, és a Margitsziget Magda-kút vizét is, hogy ellensúlyozzák a helyi Béke-kút csökkenő vízhozamát. Az eredetileg Szabadság Strandfürdőt végül át is keresztelték Dagállyá, mivel a szomszédos utca miatt egyre többen amúgy is így emlegették. Külön örülünk, hogy a helyreállítás során végül megtartották a korra oly jellemző neon feliratot is a téli bejárat épületén.
A legutóbbi 2000-es modernizációs felújítások után végül 2015-től csökkentett üzemmódban működött, majd 2016-ban be is zárt a strand. Részben az egykori Dagály területén épült fel a Duna Aréna, egyharmadával csökkentve a több mint 8 hektáros parkot, és az építkezések alatt az sem volt biztos, hogy egyáltalán megmaradhat vagy újra kinyit valamikor a stand, de szerencsére végül mégis a felújítás mellett döntöttek, amit a Market Zrt. kivitelezett, és a Bp2017 és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-hez (BGYH) üzemeleteti közösen.
A jelenleg 7, teljesen felújított vagy újjáépített medencével üzemelő Dagály augusztus közepén nyitott meg. Az 50 méteres medencét megemelték és egyeletesen 220 centiméteres mélységgel alakították ki, de újjáépítették a 25 méterest is.
Ezen kívül megmaradtak a “pillangó” medencék, a tan-, gyerek- és strandmedencék, illetve a termálfürdő rész is. A visszajáró vendégek közül legtöbben talán az ikonikus félgömb alakú “gomba” medence elbontását, és az ősfás részek megritkítását sajnálták a legjobban.
A legkisebbeknek épült egy vízágyús-párakapus játszópark is, valamint az Árpád híd felőli végében egy kalózos játszótér is. A strand ezen részében találhatóak a sportpályák is: kosár- és strandröplabda, focipályák, valamint egy kültéri fitneszpark is.
A régi irodaépület helyén épült új épületszárnyban egy 290 négyzetméteres wellness- és egy 300 négyzetméteres gyógyászati részleg kapott helyett, ezeket egy fedett folyosó köti össze a Duna Arénával is. A wellnessben van finn, gőz- és infraszauna, tepidárium és masszázs, a gyógykezelések között pedig nagyfrekvenciás kezeléseket, különböző kádfürdőket, magneto- és elektroterápiát, illetve gyógymasszázst lehet majd igénybe venni. A nyitáskor ez a rész még nem üzemel, mivel a kötelező engedélyekre várnak, előreláthatóan a wellness megnyitása szeptemberre, a gyógy-szolgáltatások beindítása decemberre várható.
A strand területén több ivókút, és új szabadtéri zuhanyozó is van, illetve szelektívhulladék-gyűjtők és két büfé, valamint zárható értékmegőrző. A nyugágyakat és székeket nem kell külön bérelni, mint egyes más budapesti fürdőkben. A beléptetés és az öltözőszekrények, az értékmegőrző, és elvileg a játszótér és kondipark kapuja is a jegyvásárláskor kiváltott mágneses karpereccel működnek, hasonlóan más budapesti uszodához.
A fürdő jelenlegi befogadóképessége kényelmesen és biztonságosan összesen 2500 fő, de minden medencénél részletes információs tábla tájékoztatja a látogatókat a víz hőfokáról, a maximum befogadóképességről és a szabályokról is. A nyitás hírére visszatérő régi lelkes “dagályosokat” is megkérdeztük, mit szólnak a régi-új strandhoz, legtöbben úgy vélték, szép, szép, de kicsit steril lett, a vadregényes, fás-sövényes jellegét elvesztette, és az eredeti népfürdő helyett is is már inkább a környéken újonnan épülő lakóparkokba költözők igényeihez igazodik.
A park Duna Aréna felőli része valóban még kicsit kopár, bár elég sok új fát ültettek, ezeknek kell még jó pár év, amíg megnőnek annyira, hogy újra kellő árnyékot adjanak. Addig kifeszített napvitorlákkal akarják majd kényelmesebbé tenni a környezetet a strandolóknak.
Üdvös, hogy a tervezők a funkcionalitás mellett a dizájnra is figyelmet fordítottak, A VPI betonmanufaktúra jellegzetes CROMA padrendszerei (amivel 2016-ban megnyerték az egyik legnevesebb építészeti oldal, az Architizer A+ Awards közönségdíját is) és Szőke Gábor Miklós ikonikus szobrai közül is egy nagyobb kékbálna és egy cápa helyet kapott a strandon.
- Napi belépő felnőtt: 2500 Ft/ hétvégén: 2700
- Napi belépő gyermek-nyugdíjas-diák: 2100 Ft/ hétvégén 2300
