Ma már amelyik cég igazán ad magára, igyekszik dolgozóinak a legjobb környezetet megteremteni. Viszlát sápadt, sercegő neonok és szűk szobák, új sorozatunkban bemutatjuk a város legmenőbb, leginnovatívabb és legérdekesebb irodáit. A Corvin negyed egyik lezáró, ikonikus irodaépülete lett a ZDA-Zoboki Építésziroda tervezte Nokia Skypark, ahol elsőként járhattuk be a teljes épületet. Minimalista skandináv dizájn, high-tech részletek, családbarát megoldások.

Ha meghalljuk a Nokia nevét, először a nosztalgia hullámai öntenek el minket, révén kamaszkorunkban hosszú évekig volt hűséges társunk a legendás 3310-es telefon, ami  köztudatba is úgy vonult be, mint a valaha készült legstrapabíróbb telefon, aztán pedig a kíváncsiság, hiszen már egy ideje nézegettük a Gólya mellett futurisztikusnak ható, hullámzó homlokzatú új budapesti székházukat.

2017 elejére készült el az épület, amely a Corvin negyed majd egy évtizedes fejlesztésének egyik befejező eleme, és egyben a sétányt lezáró ikonikus vizuális elem is. A fejlesztő a Futureal csoport volt, a tervezést pedig a Müpát is megálmodó ZDA-Zoboki Építésziroda nyerte el, akiknek nem volt egyszerű feladatuk. Az épületnek egyszerre kellett illeszkednie a környező vegyes városszövetbe: a teljesen új fejlesztésű Corvin negyed határán áll, kapocsként a régi és az új városszövet között, valamint a sétány végpontját is alkotja, így fontos volt, hogy bár annak lezáró eleme legyen, de át is vezesse a környező utcákba a gyalogosforgalmat. Illetve a leendő beköltöző, a Nokia feltételeit is teljesíteniük kellett: a legmagasabb kutatási-fejlesztési igényeknek, és reprezentatív székház által támasztott elvárásoknak is meg kellett felelnie.

A Skypark három szárnyból áll, mindegyik egyéni arculattal és színvilággal rendelkezik, ezzel is segítve az eligazodást az eleinte labirintusszerűnek tűnő épületben. Egységenként a kék, piros és zöld színek dominálnak, ezek jelképezik a nagyobb városokban levő Nokia központokat is, illetve a dekorációban visszaköszönnek az ezekhez az árnyalatokhoz köthető őselemeknek, például víznek vagy tűznek a motívumai is. A belső terek kialakítása, a recepció és a főlépcső kivételével már a Nokia hatáskörében történt, Apró Tamás építésszel. A letisztult skandináv, minőségi minimalizmus uralja az épületet, követve a finnországi központ stílusát.

A 8 emelet magas, és összesen  25 ezer négyzetméter alapterületű komplexum, mint már említettük, három szárnyból áll, és körülbelül 2000 ember dolgozik benne. Az adatokból első körben elég is ennyi, kezdjük el inkább végigjárni az épületet. A recepción átjutva intelligens liftek repítettek minket a legfelső szintre, ahol menet közben a felszerelt kijelzőket nézegetve megtudtuk, hogy a házon belül nagyrészt digitális kommunikáció zajlik, és bár még nem teljesen papírmentes a működésük, de közelítenek hozzá.

A liftből kiszállva az irodák helyett elsőként a testi-lelki felüdülés és egészség színtereit néztük meg. A komplett orvosi rendelő mellett egy pszichológiai és mentális konzultációs helyiség is a dolgozók rendelkezésére áll, akik magánéleti és munkahelyi kihívások estében is fordulhatnak hozzájuk. Illetve itt kapott helyet egy jól felszerelt edzőterem, futópadokkal és fitneszgépekkel is, és a tetőkertben jó időben jógaórákat is tartanak. Mindezt szinte képletes összegért vehetik igénybe az itt dolgozók, ezzel is erősítve az úgynevezett work-life balance filozófiát, ami kiemelten fontos a Nokiánál. Sőt, ha mindez nem lenne elég, egy kisebb finn szauna zuhanyzókkal, valamint egy masszázsszoba is van az edzőtermek mellett.

Egy másik szárnyban, de szintén magaslati levegőt szívhatnak a Nokia Bell Labs fejlesztői, akik a jövő technológiáját kutatják évtizedes távlatokban. Ki tudja, lehet a következő Nobel-díjas kutató éppen innen néz le most Budapestre. A felső szinten kapott helyet a "klubszoba" is, ahol a lazább összejöveteleket tartják, csocsóval, flipperrel, PS-sel,  és az értelemszerűen itt található tetőkertekben pedig a jó idővel indul a közösségi kertészkedés is.

Az irodaterek bár egylégterűek, mindenkinek megvan a saját asztala és szekrénye, illetve a zavaró háttérzaj minimalizálását szolgálják a zajelnyelő szőnyegek, és falra szerelt tompító elemek is. Aki pedig mégis inkább egy kis magányra vágyik, elvonulhat a quiet-room-ok egyikébe, megbeszélésekhez pedig a rengeteg kisebb-nagyobb tárgyalószoba áll a rendelkezésükre. A közösségi terek is úgy vannak berendezve, hogy a füles fotelekkel, vagy a laptoptöltő állomással rendelkező kanapékkal és asztalkás székekkel szintén alkalmasak egy-egy rövidebb megbeszéléshez. Az összes innováció és apró részlet amellett, hogy rendkívül jól néz ki, a hatékony, kényelmes és kreatív munkavégzést segíti.

Ha már közösségi terek, ezek éppen a három szárny találkozásánál fekszenek, innen nyílnak a konyhák is, amelyek hol egy tengerparti üdülőhely hangulatát árasztják, hol pedig a budapesti villamosok dübörögnek szembe felünk a falakról. Itt jegyeznénk meg, hogy a szelektív hulladékgyűjtés az egész épületben kötelező, valamint a kávégépek ingyenes és kiapadhatatlan koffeinforrásként állnak a dolgozók rendelkezésére.

Ahogy elérünk az alsóbb szintekre, bekukkantunk a konferenciaközpontba, ahol nem csak a cég eseményei kaphatnak helyet, de tudásmegosztás színtereként is tekintenek rá, illetve itt kapott helyet a baba-mama szoba is, három munkaállással és sok-sok játékkal. Az utcaszinten a recepciók mellett étterem, kávézó és óvoda is működik, de itt vannak a rollertárolók is, a garázsban pedig a biciklik mellett 460 autó is elfér.

Az épület félkaréjban öleli körbe a teret, ahol a Gömböc is áll (hamarosan egy szökőkút közepén) és amit a másik oldalról az épülő Corvin 5 irodaház fog lezárni. Szinte kész az ide befutó Corvin sétány is, a legújabb, bolygós installációval és Leonardo da Vinci rajzaival díszített részletével. Az biztos, hogy az elmúlt másfél évtizedben szinte felismerhetetlenül megváltozott a környék, és az egykori hírhedt Szigony vagy Práter utca karaktere teljesen átalakult, nem utolsó sorban ennek a székháznak köszönhetően.