Egy viszonylag új szervezésben, a Greetings from Budapest "Szélhámosok, kalandorok, pesti legendák" című sétáján jártunk, ahol a Ferenciek teréről indulva a Hotel Nemzetiig jutottunk, sok mulatságos, megdöbbentő és maradandó történettel a "zsebünkben". Megelevenedett előttünk Sztrasznov Ignác, vagy éppen Hamrák János alakja. Olyan híres, vagy hírhedt korabeli személyek legjobb történeteit szedték egy csokorba, melyek mai napig legendaként keringenek, s a szájhagyomány miatt karaktereik sok helyen elferdültek.

Első sétánkra készültünk a Greetings from Budapest csapatával. Útközben kiderült, hogy a csapat egyelőre egy főt jelent, Kovács Dóra kalauzolja a kíváncsi városjárókat immár több, mint 10 tematikus sétán. Dóri tűpontos lexikális tudással rendelkezik, 10 éve él a fővárosban és nincs olyan nap, hogy ne fedezne fel valami újdonságot a budapesti utcákon. Érdekes volt, hogy amikor az utcákat róttuk, több olyan történetet elmesélt egyes épületeknél, melyek nem is feltétlenül ennek a sétának tematikájába tartoztak, viszont mivel eleve arra jártunk, Dóra nem fukarkodott a sztorikkal.

Sétánk narratíváját a századfordulós főváros adta: a pislákoló gázlámpák, az élesen elkülönülő társadalmi rétegek és a fejlődő város, ahol rengeteg fura figurával találkozhattunk. Arcokkal, akiket az egész város ismert, de valójában mégsem. Csínytevéseik, vagy nagyobb kaliberű ügyeik miatt kerültek reflektorfénybe. A sztorijaikon keresztül megismert személyeket Dóri mindig egy-egy helyszínhez társította, így nagyobb képzelőerővel szinte láttuk ahogy elsuhan a Váci utcán Hamrák János, akinek több jó húzásáról is hallhattunk.

Hamrák János Mátyás, esetleg Mr. Hungary, vagy a búr generális (bebúr argóban az ellopot, elcsórt szót jelenti) is őt jelölte. Igazi szélhámos volt, aki kisebb trükkökkel kezdte, majd aztán egyre nagyobban valósította meg ravasz terveit. A legendák szerint a Városházáról egy tárgyalás kellős közepén fújt meg egy nagy formátumú órát, úgy, hogy órásmesternek adta ki magát és császári szalagrenddel a kabátján masírozott be. Nyilván sosem került vissza a Városházára. Sikeres akcióján felbuzdulva az akkori egyik legfontosabb korzón is ügyeskedett egyet. Tudni kell, hogy a korzózás kifejezés ezekből az időkből származik, hiszen a Duna mellett és a Váci utcán is fontos tevékenység volt a komótos séta. Szépen lassan, hogy egy percig se gondolja senki, hogy az illető siet, vagy dolga van. A mai Váci utca elegáns boltjainak tulajdonosait is megtréfálta Hamrák, sőt, a Rottenbiller utca burkolatának eladásának ferdített és valós sztoriját is meghallgathattuk.

Következő állomásunk az egykori politikai korzóhoz vezetett, vagyis a mai Kossuth Lajos utcai Klotild palota és a Nemzeti Casino közötti szakaszhoz. A kaszinó patinás épülete, a  Cziráky-palota helyett ma sajnos modern monstrumot találunk, ami jócskán kilóg a Kossuth Lajos utca épületsorából. A Casinot gróf Széchenyi István barátjával, Károlyi Györggyel alapította és elsősorban találkozóhelyként funkcionált. Olyan mai kifejezéssel véve "közösségi térként", ahol a tehetősebbek és az átlagos polgárság, a művészvilág és a civilek találkoznak egy kártyaasztal mellett. Komoly kapcsolatépítések folytak itt, a palotában önálló könyv- és folyóirat-tárat üzemeltettek, magasnak számító tagdíjat szedtek. Ide járt simliskedni Szrtasznov Ignác is, aki egy pitiáner óralopás miatt fiatalon 3 évet rács mögött töltött és a hűvösön paradigmát váltott: „Ne vegyél el semmit, intézd úgy, hogy önszántukból adják”. Ezt az elvet követvén a Nemzeti Casinoban szép summákat tett zsebre főméltóságoktól. Ezekre a történetekre is fény derült a sétán.

Elsétáltunk a Reáltanoda utcába is, ahol anno Blaskovich Ernő és világhírű lova, Kincsem is élt. Kevesen tudják, hogy egy titokzatos hölgy is a bérpalota lakója volt: a "Kékszemű lady" legendája pedig még mindig izgalomban tartja a környéket.

Meghallgathattuk Dóritól, hogy honnan jött a "Róbertbácsizás", vagyis ,hogy ki volt Feinsilber Róbert, a jemeni zsidócsaládból származó jótevő, aki első pesti éveiben a kor öngyilkosságra készülő embereit "beszélte le" a végzetes tervről. Később Robin Hood módra segített a szegényeken ingyenkonyháival. Persze szélhámosság is bőven volt a sztoriban, később kiderült, hogy Róbert bácsi jóságos tettei hátterében sikkasztások is álltak.

Utolsó állomásunk a Blaha Lujza téri Hotel Nemzeti volt, ahol megidéztük Blaha Lujza és Jászai Mari korát, mikor a szálloda és a Nemzeti Színház között alagúton át közlekedtek az ünnepelt színészek, sőt a híres Rigó Jancsi legendáriumot is körbejártuk, jelesen, hogy a mai napig népszerű sütemény kiről is kapta a nevét és, hogy Rigó Jancsi milyen intenzív szerelmi történet főhőse volt egy belga grófnő oldalán.

Direkt nem szerettük volna lerántantani a leplet az összes történetről, hiszen a Greetings from Budapest következő "Szélhámosok, kalandorok, pesti legendák" sétája augusztus 27-én és szeptember 30-án indul újra. Ezek hétvégi időpontok, így mindenki kényelmesen beütemezheti magának a 2, 2,5 órás várostörténeti sétát. Megéri.

A sétajegy ára 2600Ft/fő, nyugdíjasoknak 2200Ft/fő, 14 év alatti gyerekeknek ingyenes.