A Márai Sándor után szabadon A várban lakni világnézet-ként elnevezett sétán Dr. Csomós Nikolett volt az idegenvezetőnk, aki felhívta rá a figyelmet: Buda régen korántsem volt olyan népszerű városrész, mint manapság: a királyi udvar 1400-as évekbeli Várba költöztetéséig kellett várni arra, hogy a társadalom krémje megvesse lábát a környéken. Az arisztokrácia ugyanis szeretett közel lenni a „tűzhöz”, főleg a téli hónapokban, a bálok, társasági események idején. Elég volt átsétálni a szomszédba, hogy úri társaságot találjanak, ismerkedjenek, a régi és új nemesi családokat házasság útján egyesítsék.
Dr. Csomós Nikolett majdnem az összes házról tudott mesélt valamilyen érdekességet. A majdnem egy kilométer hosszú Úri utcában a Széchényi-családnak öt palotája is volt, itt áll az egykori Zichy-, majd Sigray-rezidencia, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter szülőháza, alatta a romantikus a Balta-közzel, illetve a Sztáray-ház is, ahol Sztáray Irma, Sisi utolsó, diszkrét társalkodónője élt visszavonulása után. Itt vásárolt házat az orvos-patikusként induló, Unicumot feltaláló Zwack József kései leszármazottja, Zwack János likőrgyáros is.
Az olasz eredetű, régi, őrgrófként szolgáló Pallavicini família három egybefüggő palotát is birtokolt az Úri utcában, és nem egy izgalmas történetet hagytak maguk után. Az 1920-as években Pallavicini Eduárdináról például azt pletykálták, hogy a szintén várbéli Tormay Cécile írónővel szűrte össze a levet. A hölgy saját férjét, Zichy Rafaelt perelte be rágalmazásért, és a pert sikeresen meg is nyerte: Rafaelt másfél évre lecsukták. Akadt olyan Pallavicini, aki a labdarúgószövetség elnöke volt, de olyan is, aki a szovjetek bűvkörébe került: Pallavicini Antal kalandos és pálfordulásokkal teli élete során még a Magyar Kommunista Pártba is belépett. Ő volt az első vári arisztokrata, aki eldobta a nevét: Pálinkás Antalként mégis ő volt az, aki kiszabadította 1956-ban Mindszenty József bíborost Felsőpetényből, és az Úri utcában található Érseki Palotában helyezte biztonságba, amiért később ki is végezte a hatalom.
Persze nemcsak ősi nemesek lakták a környéket: mivel nyáron vidéki birtokaikon időztek, bérbe adták a lakásokat. Erkel Ferenc apósa, Adler György, a Mátyás-templom orgonistája is az utcában lakott bérlőként; a zeneszerző hat gyermeke közül négy is itt született, ellentétben a későbbi nagy művekkel: Erkel ekkor még a vári arisztokrácia csemetéit oktatta zenére.
A kékvérű társaság természetesen nem különbözött abban a pórnéptől, hogy szeretette a hasát. Hadik András szobra körül ma már csupa új épületet látunk, köztük például a Jamie’s Italiant, aminek helyén egykor az Úri utca legjobb étterme, Huber Antal híres, A fehér galambhoz címzett étterme működött. Nem messze Gyulai Frigyesné sörözőjében lehetett oltani a szomjat, a cselédeket pedig Keller Vilma fűszer- és csemegeüzletébe szalajtották finomságokért.
A nemesség jelenléte a két világháború között érte el csúcspontját a Várban. Dr. Csomós Nikolett még rengeteg további történetet elmesélt nekünk a túrán, amiket a legjobb talán tőle személyesen hallani. A történet a kommunista hatalomátvétellel ér véget, mikor a „népidegen” elemeket nemcsak az Úri utcából, de mindenhonnak kitelepítették. Az urak helyére hétköznapi családok költöztek, és bár hihetetlennek tűnik ilyen impozáns múlt mellett, de a modern kaputelefonok is arról tanúskodnak, hogy ma is lakják a sokat látott házakat.
