Avatatlan szem a rózsákat maximum szín alapján különbözteti meg, itt pedig körülbelül 1200 különböző fajtát találunk. Nem is akármilyeneket: régi, köztermesztésből kikopott fajtákat, történelmi ritkaságokat vagy a természetben spontán módon létrejött mutáns vadrózsákat. A kert egy felbecsülhetetlen értékű kollekciót őrző „génbank”, amely különleges fajtákat tart arra az esetre, ha egy újonnan felbukkanó kártevőnek ellenálló típusra van szükség. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete működik itt egyébként, fontos kutatómunkát végezve.
A rozárium tehát elsősorban a szakmának szól, de immár egész évben, 0-24 órában nyitva lesz a látogatók előtt. És nem feltétlenül kell botanikusnak lenni, hogy élvezzük a színpompás kertet és az orrunkat meg-megcsapó rózsaillatot: a felújítás során helyrehozták a sétányt, padokat, esőbeállót telepítettek, hogy a nagyközönség is élvezhesse az ottlétet, és simán el tudunk képzelni itt egy pikniket vagy egy romantikus borozást kettesben, a klasszicista szobrok tekintetétől kísérve. Fontos tudni, hogy a rózsaágyások a napon találhatóak, így déli kánikulában nem a legpraktikusabb szemrevételezni őket; vannak viszont óriási hársfák, amelyek árnyékában roppant kellemes üldögélni. Májusban zajlik a legintenzívebb virágzás, de még most, nyár közepén is bontogatják szirmaikat a rózsák; közeleg a virágzási időszak második felvonása.
A kert helyén régen őszibarack-ültetvény és szántóföld húzódott, a rozáriumot az 1950-ben megalakult Kertészeti Kutatóintézet javaslatára hozták létre 1964-65-ben. Fontos szerep jutott ebben Márk Gergely kertészmérnöknek, aki az ötvenes évektől gyűjtötte a Magyarországon fellelhető és beazonosítható rózsafajtákat, és neki köszönhetően kiemelkedő, 200 töves magyar nemesítésű gyűjteményt tekinthetünk meg a kertben. Munkássága előtt tisztelegve a felújítás során emléktáblát is állítottak neki.
Az ágyások között fajtatáblák navigálnak, amiken rengeteg magyar történelmi személyiség és magyar településnév feltűnik, hála Márk Gergelynek, aki előszeretettel nevezte el róluk az általa nemesített fajtákat. A kert fajtáinak többsége az 1950-60-as években jött létre, de található itt jóval régebbi is: a gallica csoportba tartozó Versicolort 1581-ben említettek először dokumentumokban.
7-8000 rózsatő található a Budatétényi Rózsakertben, és ezzel hazánk legnagyobb rozáriumának számít. Leszakítani értelemszerűen nem lehet a növényeket, vásárlás céljából a cég faiskolájához kell fordulni. Több más dísznövény is gazdagítja a rozáriumot, amelyet tömegközlekedéssel viszonylag egyszerűen elérhető a belvárosból a 114, 213, 214, 33, 33E, 233 buszokkal, mi a vonatot választottuk a Déli pályaudvartól, és így feleannyi időbe telt kijutni. A vasútállomástól és a buszok végállomásától 5 percet kellett sétálni. Bár a hivatalos cím Park utca 2., a Nagytétényi út 188. szám alatt található kapun keresztül lehet bemenni a rózsakertbe.
