Hivatalosan 1867-ben állt munkába városi közkertjeinket művelő "kertészünk", a FŐKERT vállalata, a budapesti közparki zöldfelületek és ezzel párhuzamosan ápolásuk története még mélyebb gyökerekkel kapaszkodik a múltba. A jeles esztendőben Pest város döntéshozói elhatározták: "a szaporodó parkok és fasorok fenntartási és fejlesztési munkái miatt napirendre tűzik egy önálló kertészet megalapítását." Március 19-én Pest Szabad Királyi Város Tanácsa határozatában leválasztotta a városi fásítás ügyét a Városligeti Kertészettől és megszavazott 2950 forintot kültelki fásításra valamint „a Városligeti fanöveldére és oda kiváltandó felügyelői épületre 5.000 forintot.” Ezzel elvetették a mai FŐKERT nonprofit Zrt. magját, mely Budapesttel együtt növekedve látta el a közparkok, fasorok, virágágyak és egyéb növénnyel borított közterületek jó karbantartását és fejlesztését. Az ország legnagyobb és legrégebbi kertészeti vállalata napjainkban 6 millió négyzetméter zöldfelületet, 32 ezer fasori fát és 100 ezer parkfát gondoz. Kezeli a főváros tulajdonában lévő természetvédelmi és erdőterületeket. Karbantartja a játszótereket, sporttereket, a szökő- és ivókutakat.
Budapest közkert történetének alfája és omegája a Városliget. Első fásítására már tulajdonképpen közpark jellegének elnyerése előtt sor került 1755-ben. Három évtizeddel később a ferencvárosi Orczy kertben is elplántálták az első a fákat. Még ebben az évtizedben a II. József Helytartótanácsa közkertté nyilvánítja a Városmajort. A főherceg 1796-ban a Margitszigetet angolkertté nyilvánítja. 1810 a Stadewalchen Alle születésének éve, mely a Ligeti fasor elődje. 1817-ben jön el érkezik el a fővárosi közpark történelem legfontosabb pillanata: elfogadják Nebbien Henrik gazdasági tanácsos Városliget-fejlesztési tervét. Három év múlva már ültetik a híres "Napóleoni platánokat". A '40-es és az '50-es évekre is jut egy-egy érdekes parkfejlesztési mozzanat: 1846-ban Széchenyi elülteti az első fát a mai Szabadság tér területén, 54-re pedig befásítják az Erzsébet tér akkori sétányát. Miután 1866-ban megnyitják az Állatkertet, valamint rendezik a Vigadó és Petőfi teret elérkezünk az ominózus városi kertészet megalapításához 1867-ben.
Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítésével a monarchia korabeli főváros még nagyobb sebességre kapcsol a közparkosításban. Még ebben az esztendőben elkészül a Gellért-hegy kerttervezésének első felvonása. A '80-as években elkészül a Körönd, a Szervita tér és a Múzeumkert. Felépítik a Liget Millenniumi Kiállítását és a vele szomszédos Vágány utcai FŐKERT-telepet. A század végére a Döbrentei és a II. János Pál Pápa tér elődjét, az Új Vásárteret. A 20. század elején sem csökkent zöldfelület fejlesztési tempó: az első évtizedben létrejön a Március 15. tér, a Népligetet befejezik, rendezik a Lánchíd környékét és megvásárolja a főváros a Margitszigetet József Ágost főhercegtől, hogy közkertté nyilváníthassa. 1911-12-ben nyeri el mai formáját az egykori Rudolf tér (ma Jászai Mari tér) és maga a Városliget is Räde Károly kertész tervei szerint. A '30-as években a gyerekek nagy örömére megjelennek a játszótereken az első játékszerek és homokozók. Még ugyanebben az évtizedben építik meg a Tabán parkját és rendezik a Lukács Fürdő környezetét.
A világháború elpusztította a közparkok 90 százalékát és a FŐKERT felszerelésének majdnem felét. Az anyagi kárt 21 800 000 aranypengőre becsülték. A romeltakarítás csaknem öt évet vett igénybe. 1948-ban a Margitsziget ismét gazdát cserélt: az állam lett az új tulajdonos. Az '50-es évek szemtanúja volt a Vérmező, a Feneketlen-tó és a Népstadion környezetrendezésének. A vállalat pedig átalakuláson megy át: virág- és dísznövénytermesztő, parkfenntartó és parképítő részekre tagolódik. Beindulnak a lakótelepépítések, ami rengeteg "kertészmunkát" ad a FŐKERT akkor egyre népesebb dolgozóseregének. A '60-as évekre húzzák fel többek között a Lágymányosi, a József Attila és az Óbudai lakótelepeket. A dekád elhozta a Nehru Park és a Gellért-hegyi Jubileumi Emlékpark megépítését, a FŐKERT javaslatára kitiltották az autókat a Margitszigetről és létrejött az ikonikus csobogó a Blaha Lujza téren. 1962-től nevezhetjük Fővárosi Kertészeti Vállalatnak a céget.
1970-ben a metróberuházás részeként egyetlen éjszaka alatt több mint húsz koros előnevelt fát ültettek el a Blahán a FŐKERT munkatársai. Az évtizedben a 2-es metró kapcsán átformálták a Batthyány teret, a Városliget, így a FŐKERT 32 hektár zöldfelületet kapott vissza a nemzetközi vásár kiköltözésével. Megépül a Centenáriumi Park, a Kőbányai Óhegy Park, ismét rendezik az Olof Palme sétány és az egész Liget területét. A '80-as évek elején sor került az Almássy térre és a Boráros térre. 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok és a Budapest Kongresszusi Központot is "zöldbe öltöztetik". Elnyeri szép új formáját a ma kiülős Liszt Ferenc tér. Az évtized végére pedig újabb hatalmas méretű közkertekkel gyarapodik a város és a vállalat, hisz a panelkorszakot lezárja a római-parti lakótelep és a Szomszédok című sorozatból ismert Gazdagréti lakótelep. A FŐKERT virágkorát éli, több ezerre tehető a dolgozói létszám.
Néhány mozzanat a rendszerváltás után: a Vizafogó lakótelep parkrendezési munkálatai pontot tesznek a telepi kertépítési korszak végére. 1994-től a FŐKERT felelős az akkor még Diáksziget, most már Sziget Fesztivál után a növényzet rehabilitációjáért. A 90-es évek derekán saját komposztteleppel gazdagodik a vállalat és cserélik a Rákóczi úti fasorokat. 1997-ben elnyeri mai küllemét az újlipótvárosi Szent István Park. Az új évezredben a Margitszigeten a Hajós Alfréd Uszodát bővítik és új környezetet kap, a FŐKERT pedig nonprofit vállalattá alakul. Évtizedünknek köszönhetjük a szigeti ökojátszóteret, a Clark Ádám tér, valamint a 4-es metró építésével a II. János Pál pápa tér újjászületését. 2014-ban megfiatalodnak az Andrássy út és a Rákóczi tér fasorai. A gyerek birtokba veszik a Cerka-Firka mesejátszóteret a Gellért-hegyen. Ha szeretnénk mélyrehatóbban megismerni Budapest közkertészének életútját és munkáját látogassunk ki a Városház Parkban felállított FŐKERT-et bemutató installációt és kövessük nyomon a jubileumi emlékévet a FŐKERT150 honlapon.
