Azon kevés hazai divattervezők közé tartozik, akik nem konfekcióméretekben gondolkodnak, hanem mintakollekciók alapján dolgoznak, s méretre készítik el az adott darabokat, annak ellenére, hogy ez lényegesen több idő és munkaráfordítással jár. Ruhái elegánsak, mégis könnyedek, s jól beilleszthetők egy hétköznapi ruhatárba is. Némelyikük gondosan szabottan simul a testre, mások csupán sejtetik a sziluetteket, tapintásra késztető anyagokból készülnek, az összhatás pedig feminin, sőt olykor kifejezetten érzéki.A kollekciók intellektuálisan egymásra épülnek, szezonról szezonra a divat új aspektusát mutatják meg, üzenetük azonban a folyamatosan változó divat világában is állandó. Ruhái több korosztályhoz, többféle stílusú és alkatú nőhöz is szólnak, s a harminc-negyven modellt tartalmazó sorozatok egymással jól variálható darabokat tartalmaznak, komplett ruhatárként is felfoghatók. A minőség megszállottja, legyen szó szabászati megoldásokról, anyagválasztásról vagy éppen marketingről, ugyanakkor hatalmas tudásvágy hajtja. Saját showroomjában ősztől már férfikollekcióval bővíti a kínálatot, sőt a jövő nyári modellek kampányfotózásán is túl van.
We Love Budapest: Milyen út vezetett a saját márkád megalapításához?
Oláh Zsigmond: Egyfelől nagyon is szokványos, másrészt egyáltalán nem hagyományos állomások vezettek az önállósodásig. Két olyan tanárom, mentorom is volt, akiktől már a pályám legelején olyan intellektuális és szakmai "csomagot" kaptam, amely máig meghatározza a tervezői hozzáállásomat. A Budapesti Divatiskolában divattervező szakra jártam, ott volt a tanárom Konsánszky Dóra, akinek a művészi attitűdje, alázata, tudása máig lenyűgöz. Az ott készült diploma kollekciómat látta egy a hazai divattervezőket jól ismerő barátom, s ő hívta fel a figyelmemet Tóth Borira, aki éppen akkor volt egy robbanásszerű növekedési fázis legelején. Megkerestem, s ma már úgy gondolom, hatalmas szerencsém is volt, jókor voltam, jó helyen, mert Bori azonnal lehetőséget kínált.
Tervezőasszisztensként dolgozhattam mellette, s a három éves közös munka alatt a szakma minden csínját-bínját megismerhettem, a modellezéstől kezdve, az alapanyag és kellékbeszerzésen át a gyártás minden apró részletéig. Kezdőként ez hatalmas lehetőség volt, igazi mély víz, de hihetetlen lelkesedéssel vetettem bele magam, imádtam minden pillanatát. Bori és munkatársai segítve tanítottak, egy idő után már egyre komolyabb felelősséget is kaptam, szóval úgy terveztem, innen megyek nyugdíjba. Egy idő után azonban a saját lábamra kellett, hogy álljak, s majdnem négy éve, hogy megalapítottam a Zigi Brand-et.
WLB:
A női divattervezők rendszerint éppen olyan karakterű nőknek terveznek, mint amilyenek ők maguk. Te férfiként alkottál egy víziót. Milyen a Zigi persona?
O. Zs.:
Erős. Tisztában van a saját testi adottságaival, szellemi képességeivel, és ki is használja őket, egyszóval önazonos. Jól látja a saját helyét, mondhatjuk úgy is, hogy otthon van az életében. A ruha, az öltözködés csak egy plusz faktor, kiteljesítheti a személyiséget, de egyéniséget nem ad. Ha egy nő nem használja a nőiességében rejlő erőt, válasszon bárhonnan is ruhát, ezt az érzést soha nem tapasztalja meg. Az én feladatom többek között az, hogy el kell tudnom képzelni különféle helyzetekben, ezzel is segítve a választást. Aki eljön hozzánk a szalonba, egészen más élményben lesz része, mint egy bolti vásárlás során.
Ez itt egy külön kis univerzum, ahol mindenki személyes figyelmet kap. Mivel én kizárólag mintakollekciókkal dolgozom, az egyes darabok pontos méretre készülnek. A vevőnek rám kell hagyatkoznia, bíznia kell bennem és el kell hinnie, hogy jól fog állni rajta az adott ruha. Lehet, hogy az alkata miatt más megoldást használunk majd mint a mintadarabon, de az összhatás, a karakter, az üzenet ugyanolyan lesz. Egy nőt akkor néznek meg ruhában, ha minden apró részlet stimmel. Tényleg minden milliméter számít. Amióta saját showroomban értékesítünk, azóta még jobban érzem, hogy ez a gondosság és törődés mennyire fontos és milyen nagyra értékelik a vevőink.WLB: Te férfi tervezőként, hogyan látod a nőket?
O. Zs.: Folyamatosan figyelem őket, egyfolytában azon kattogok, hogy miben is néznének ki jól. Ezt a "mozizást" nem nagyon tudom kikapcsolni, sem az utcán, sem máshol, divatrendezvényeken pedig aztán végképp nem. Nem is azt figyelem, hogy mit visel egy nő, hanem azt, hogy mennyire van összhangban a személyiségével, mennyire koherens az összkép. Figyelem a viselkedését, a gesztusait, sőt a társaságát is. Ebben a legizgalmasabb felfedezés mindig az, hogy mennyire szeretné vagy meri valaki a saját határait feszegetni a megjelenésével. Ha például farmer-póló kombót látok, akkor próbálom megfejteni, hogy milyen a karaktere, és elképzelem, hogy mit tudnék én előhívni a saját ruháimmal. Fantasztikus látni azt, amikor egy nő felismeri, hogy van egy merőben más pólusa, egészen más is jól állhat neki, mint azt valaha gondolta volna. Ilyenkor egy másik világ tárul fel előtte.
WLB:
Aprólékosan kidolgozottak az egyes darabok, átgondoltak a kollekciók. Milyen munkamódszerrel dolgozol?
O. Zs.:
Bár a valós tervezési fázis nem kifejezetten hosszú folyamat, az azt megelőző időszak annál komplexebb. Egy félévnyi élmény, tapasztalat és hihetetlen mennyiségű, a vevőktől kapott reflexió sűrűsödik össze bennem, amelyre tulajdonképpen a soron következő kollekció épül. Azt szoktam mondani, hogy az újdonságokban valamilyen formában visszaadom a vendégeimnek, amit kapok tőlük, hiszen az a célom, hogy egyre több olyan darabot készítsek, amit szívesen hordanak. A tervezést folyamatos fejlődési lehetőségként élem meg, mindig egy lépéssel tovább megyek, új megoldásokat találok ki.
Rendszerint fejben állítom össze a teljes kollekciót, nem ötletelek, nem csapongok, határozott vízió és pragmatikus szempontok kettőse mentén dolgozom. Az egyik kedvenc darabom például a klasszikus háromnegyedes ujjú, kerek nyakú térdig érő egybeszabott ruha, amely minden kollekcióban helyet kap. Ez egy igazi klasszikus, mindenkin szuperjól mutat, s annyi lehetőség van benne, hogy csak ennek a folyamatos újratervezésével ellennék egy darabig.
WLB:
A soron következő őszi kollekcióban először szerepelnek férfi darabok. Miért kezdted bővíteni a palettát?
O. Zs.:
Nem tudok leállni, állandóan új kihívásokat keresek, legyen szó tervezésről vagy éppen márkaépítésről. A férfikollekció rengeteg új feladatot ad mindkét fronton. Egy ideje már pörgött az agyam ezen a vonalon, de most jött el az ideje, hogy meg is valósíthassam. Nagyon pozitív a fogadtatás, jók a visszajelzések, sőt a mintadarabok egy része már el is kelt.
WLB: A női és férfi modellek között elég sok a hasonlóság. Mennyire volt tudatos, hogy egy egységes stílust, karaktert vigyél végig a teljes kínálaton?
O. Zs.: A márka egyik legfőbb jellegzetessége a rafinált szabászat, ez mindkét kollekciónál látványos, de kifejezetten a női és a férfi test arányaihoz igazodó sziluetteket terveztem. A fiúknak szánt darabok egy kicsit talán lazábbak, s bár mindennapi viseletre szánom őket, ez nem egy streetwear vonal: minden egyes modell gondosan szabott, legyen szó pólókról, dzsekikről vagy éppen nadrágokról. Az alapanyagok és a színek kiválasztásában sok az átfedés, de a mintákkal óvatosabb voltam. Amúgy pedig a férfiak legalább annyira szeretnek öltözni mint a nők, és szerencsére egyre több nagyon jól öltözött pasit látok Budapesten is.
