Közös autóhasználat? Közösségi autózás? Hogyan kell ezt elképzelni? Mondjuk, parkol egy autó a Blahán, amelybe bárki belepattanhat és bizonyos összegért már használhatja is? Ennyire azért nem lebutított, és persze így meg sem lehetne oldani a kézről-kézre adást, tekintve, hogy nem egy emlékkönyvről, hanem egy autóról beszélünk. A KHS 2003-2006-ig terjedő felmérése szerint, Budapesten az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma majdnem elérte a 400 darabot. Sokan tartanak a belvárosban autót, de talán még több azoknak a száma, akik az agglomerációból járnak kocsival dolgozni és a P+R lehetőséggel élnek. Ezeknek a parkolóknak persze véges a száma, ahogy a belvárosi utcai helyeknek és az udvarokban lévő parkolóknak is. Az autósok tehát bőven hendikeppel indulnak, és a város sem bánná, ha valahogy meg lenne oldva a négykerekűk helyzete.
Európa számos városában bevett szokás a
“free floating” alapú , többnyire kétszemélyes autókkal operáló autómegosztás, ilyen még nincs Budapesten. Az Avalon Car(e) Services Kft. jelenleg az első és egyetlen olyan szolgáltató, ami “fix floating” (egy megadott bázisú) CarSharinggel foglalkozik, ezért hozzájuk fordultunk segítségért. Most lesz fél éve, hogy elindult Budapesten a közösségi autózás, amit jelenleg egy 20 autóból álló flottával visznek. Kisebb városi cirkálótól a kisbuszig, minden típust megtalálunk a “megosztható” autók között. Fontos kiemelni, hogy ez a megoldás rövidtávú utazásokra a legpraktikusabb. Ha valaki minden nap munkába járna a “megosztott” kocsikkal, az anyagilag nem lenne kifizetődő, ugyanis megtett út és eltöltött idő után kell fizetni.
A kölcsönzés folyamata pofonegyszerű: egyszer kell csak személyesen regisztrálni a szolgáltatónál, ennek alkalmával minden bürokratikus procedúrán végigmennek az alkalmi vezetők. A kitétel annyi, hogy 18 éven felülinek kell lenni, valamint 1 évnél régebbi jogosítvány is szükséges a vezetéshez. A CarSharing autói némileg át vannak alakítva, hiszen nem lehetne mobilis a használat, ha mindig fel kéne venni a slusszkulcsokat. Ha valakinek autóra van szüksége, akkor az online felületen néhány kattintással lefoglalja a kívánt autótípust. A regisztráció során a felhasználó kap egy okoskártyát, amit a szélvédőn található érzékelőhöz tart. Így nyílik ki az autó, ahol egy jackdugóról kell levenni a kulcsot. Három kérdésre kell válaszolni a fedélzeti computernek: (van-e jogosítvány, tiszta-e az autó és van-e sérülés a kocsin?) Ha erre visszajelzett az autós, már indulhat is a kocsi. A leadás folyamata ugyanígy történik, csak visszafelé. A felhasználó tényleg csak annyit fizet az autóért, amennyit használta. Nincsenek magas fenntartási összegek, garázsbérlés és idegeskedés, ráadásul tudatos városvédőként nem vásárolunk saját autót, így nem növekszik a budapesti autók száma. A benzin kérdése is megoldva, mivel az autóban találunk egy üzemanyagkártyát, ezzel kell fizetni, és ez nem kerül plusz pénzbe a felhasználási díjon kívül.
Egyelőre még nem pörgött fel annyira a közösségi autózás a magánemberek körében, de bízzunk benne, hogy hamarosan sokan rákapnak erre a több szempontból is nagyszerű szolgáltatásra. Az Avalon Car(e) Kft. honlapját az őszi kezdéskor több, mint 50 000 látogató kereste fel, de még sokan szkeptikusak a CarSharinggel kapcsolatban. Pedig azok akik évi kevesebb, mint 10 000 kilométert autóznak, határozottan jobban jönnének ki így, mint a csak alkalmanként használt autó fenntartásával. Ahogy nőne a lakossági oldal érdeklődése, úgy bővítenék a fix bázisokat, vagyis egyre több helyről lehetne autót felvenni. A folyamatot az hátráltatja, hogy mi, magyarok, bizonyítottan jobban ragaszkodunk a saját javainkhoz, mint európai szomszédaink. Ez az ingatlanbérlési és -vásárlási arányokon is látszik.
A carsharing használata feltétlenül új szemléletmódot, tudatos gondolkodást, napi tervezést igényel. Fontos lenne, hogy az autóra ne státuszszimbólumként tekintsünk; számoljunk utána, valóban mennyibe kerül éves szinten a saját autó fenntartása, és valóban szükséges-e az élethelyzetünkhöz saját autó. Nem utolsó sorban pedig csökkentsük ökológiai lábnyomunkat.
