budapest

szerkesztés

Budapest ikonikus helyei - Hősök tere

Szerzők

  • We Love Budapest

2013. 07. 16. 2:00

Budapesten összesen négy Hősök tere van, mégis mindig ugyanarról az egyről van szó. Az egyik leglátogatottabb és kétségtelenül a legtágasabb tér története a 18. és 19. század fordulóján kezdődött, de azóta rengeteget változott. Budapest ikonikus helyei sorozatunk legújabb része a Citadella, a Bazilika és a Parlament után, az Andrássy út végében terpeszkedő monstrumról szól.

Kis kút, kerekes kút...

A jelenlegi Hősök tere helyén 1894-ben még egy Gloriette nevű kút állt, amelyet Ybl Miklós tervezett. A kutat 1868-ban kezdték el fúrni, de csak alig kevesebb, mint 10 év múlva bukkantak rá a várva várt hévízre, nagyjából 1 kilométerrel a föld alatt.

A kút 2,5 méter magas volt, közepén egy zászlórúddal és a két oldalán felvezető lépcsőkkel.A Milleniumi emlékmű1895-ben született meg a döntés, hogy inkább egy Milleniumi emlékmű épüljön a kút a helyére. A más néven “Ezredévi emlékmű” a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára volt hivatott emléket állítani.

A tervek kidolgozásával az akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg. Az építmény 1896-ban el is készült, a két oszlopcsarnok az eredetileg 14 királlyal viszont csak később, 1905 és 1911 között került jelenlegi helyére. Gabriel arkangyal szobrát még ennél is később, csak 1912 májusában alakították át obeliszkké, és ekkor még díszburkolatról sem volt szó, mivel az egészet virágágyások borították.

Gabriel arkangyalGabriel kétségkívül a Hősök tere domináns karaktere, de szerte a világon tisztelettel tekintenek rá: a keresztény hagyományokban főangyalnak számít, ő magyarázta el Dániel próféta látomásának értelmét, ott volt Szodoma és Gomorra elpusztítói között, ő az Úr előtt álló hét főangyal egyike, de az igazság angyalaként és az Édenkert őrzőjeként is emlegetik.

Természetesen a magyarokhoz is igen sok köze van: a legenda szerint III. Ottó német-római császár és II. Szilveszter pápa a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját, miközben azt István, a magyarok fejedeme is követelte. Az ékszer azonban hozzánk került, mert a pápa álmot látott, amelyben megjelent neki az arkangyal, és azt parancsolta, hogy annak a követnek adja oda a koronát, aki reggel érkezik hozzá. Másnap korán reggel István fejedelem követe érkezett lóháton. Ekkor a pápa megáldotta a koronát, és küldött mellé egy apostoli keresztet, valmint egy levelet, amelyben Istvánt apostoli jogokkal is felruházta. Ez az oka annak, hogy az 5 méter magas szobor az apostoli kettőskeresztet és a koronát tartja a kezében.

A obeliszk mellett a következő magyar hősök láthatóak bal oldaon: Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra pedig: Tas, Huba, Előd. Középen természetesen Árpád vezér áll.

Az ismeretlen katona sírjaEgy másik fontos eleme a térnek az ismeretlen katona sírja, amely egy nem azonosított hősi halott emlékműve. Ez az emlékműfajta nem magyar jellegzetesség, a hősi halált halt, név nélküli katona a világ számos országában az önzetlen hazaszeretet jelképe. A hagyomány 1920-ban Angliában kezdődött, ekkor temették a nemzet nagyjai közé a Westminster apátságban az I. világháború egyik ismeretlen halottját. A példát Franciaoszág is követte, ők a Diadalívet választották helyszínnek, mi magyarok pedig nem sokkal ez után a Hősök terét. Ezek a pontok minden országban a hivatalos koszorúzások helyszínei.

Az oszlopcsarnokokAz ektlektikus stílusban épült félköríves oszlopcsarnokok egyenként 5 méter szélesek, 25 méter mélyek, magasságguk 13 méter, a két oszlopcsarnok között pedig 20 méter a távolság.

A bal oldali csarnokban balról jobbra látható: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, illetve a tetején, az Andrássy út felé néző oldalon a Munka és Jólét szobra, a másikon pedig a Háború lovas kocsija található.

A jobb oldalon is hasonló az elrendezés, balról jobbra találjuk Hunyadi Jánost, Mátyás királyt, Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort, Thököly Imrét, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost. Az oszlopcsarnok tetején ezen az oldalon, az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra található, a másik végén, a Háborúval szemben pedig a Béke lovas kocsija áll.

A Hősök tere s történelem folyamán kétszer is komoly veszélybe került: egyszer a II. világháború alatt, amikor bombatalálat érte és megrongálódott, másodszorra pedig a kommunista dikatúra idején, amikor le akarták bontani az egészet, mondván, hogy túl hazafias. Szerencsére erre nem került sor.

Hasonló tartalmak

Admin mode