Családi vonásZsidai Roy neve ismerősen cseng? Ő, illetve a Zsidai család, a közös pont a Gozsdu Udvarban „csibészkedő” Spíler és a Várban található elegánsabb étterem-hármas között. Az elsőként, 1982-ben megnyílt Pierrot, a Pest-Buda Vendéglő, illetve a 21 ugyanis egyaránt a Zsidai család gasztromissziójának lenyomatai. A misszió az éttermek különböző profilja, illetve eltérő célközönsége miatt annyira sokrétű, hogy igazából csak az elhivatottság és a minőség iránti igény az, ami miatt közös ernyő alá vonhatjuk a velük kapcsolatos munkát.
Hogy ízlik a monarchia?A Pierrot esetében ez a misszió az Osztrák-Magyar Monarchia konyhája által inspirált 21. századi fogások megalkotása. A Kárpát-medencében fellelhető alapanyagok a régió jellegzetességei alapján készülnek el, a legjobb az egészben mégis az, hogy ebből csupán annyit tapasztal a vendég, hogy izgalmas, ízletes, különleges fogásokat kap.
Nincsenek kizárólagosan domináns ízek, viszont az egyes zöldségek-gyümölcsök szezonja nyomot hagy az ételeken. Ahogyan érződik a chéf, Kovács Árpád tapasztalata és fantáziája is; a Pierrot-élmény viszont egyértelműen a 13. századi várfallal kiegészült közeggel lesz teljes.
Kert kuriózumokkalNyár van a Várban, ami már a macskaköves utcákon sétálva is jól látszik, de ha megérkezünk a Pierrot kertjébe, ez a tény kap még egy erőteljes kiemelést. A zöld növényzet és a borostyános falak mellett a színes virágok is emelik a komfortérzetet, a kerületi helyek pluszos előjelét pedig az is, hogy a parkolás minden étteremben töltött perce ingyenes.
A Pierrot-ban előforduló borok is megérnek jópár látogatást, hiszen akadnak olyan limitált, kis szériás tételek, melyek csak itt kaphatók. A jó idő jegyében mi viszont ahelyett, hogy végigmentünk volna az illusztris soron, inkább a legfrissebb fogásokat kóstoltuk meg. A menü: petrezselyem veluté, szent jakab kagyló medvehagymával és vattacukor salátával, fogas sárgarépa variációval, kacsamell gombaraguval és túrógnocchi-val, zsályás nyúlcomb bourbon habbal és bordáskellel, kecskegida hajdina rizottóval és édeskömény variációval, epres tiramisu sóskafagylalttal. Nem ragoznánk, mert az csak rontani tudna az ínyencségek minőségén. Bármelyik kettőt-hármat választjuk, nem fogunk csalódni, maximum ámulni azon, hogy a vattacukor nem csak pálcán mutat, a spenót pedig édesség is lehet.
