Akkor kezdjük az út elején…Hát mindjárt az elején két érdekes épülettel indul az út. az 1-es szám a jobb a 2-es a bal sarok. Az Andrássy 1 jóval kijjebb van, mint a 2-es, mivel a Sugárút ferdén csatlakozik a Bajcsy Zsilinszky útba, így az igazi folytatása az útnak Bazilika képe. A bal oldali épület a Foncière biztosító épülete, Feszty Adolf tervei alapján készült (a Feszty Körképről ismert Feszty Árpád testvére), de az egykori hatalmas sarki kupola ma már hiányzik, akárcsak az Andrássy 1. sarkáról is. Az 1. számú épület Lang Adolf munkáját dicséri, akinek a nevéhez fűződik a Régi Zeneakadémia és a régi Műcsarnok, a Képzőművészeti Egyetem jobb oldali épülete.
Mindjárt az egyes mellett áll az út egyik legszebb és legjobb állapotában fennmaradt neoreneszánsz palotája, az Andrássy út 3. Ez Cziegler Győző tervei alapján épült (hozzá köthető a Széchenyi Fürdő, a Terézvárosi Vásárcsarnok és a Nagykörút-Podmaniczky sarkán álló kupolás palota is). A palota építtetője Saxlehner András, a Hunyadi János keserű víz feltalálója, forgalmazója volt, aki a palota belsejét is a legnagyobb mesterekkel készíttette, teljes pompában. A lépcsőházat Lotz freskók díszítik, a díszlakásban pedig eredeti faburkolatok, színes Forgó-féle ablakok vannak. Ma a Postamúzeum használja a díszlakást, amit így megcsodálhatunk.
Sokan kíváncsiak lennénk ezekre a belső terekre, hiszen hozzátartozik az építészethez, mégis csak kevés helyre jutni be, ezek szerint a Postamúzeum egy üdítő kivétel?Igen, valóban az, de ha nem lenne itt múzeum, ezt sem láthatnánk. Sajnos a belső terek bemutatásában világutolsók vagyunk, pedig egy város bemutatásához hozzátartozik, hogy a belső tereibe is be tudjunk menni. A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak, hiszen az építészet csak a tárgykultúrával tud összművészetében kiteljesedni. Budapesten pedig ez nagyon gazdag lehetne, hiszen nem csak historizmus van itt, hanem barokk, rokokó, empire, klasszicizmus, romantika, szecesszió és Bauhaus is. A Foncière palota, az Andrássy út 2., ugyanolyan gyönyörű, mint a Postamúzeum. Eredeti Schlikk-féle öntöttvas oszlopos lépcsőháza van.Vannak még ilyen belső terekkel együtt élvezhető paloták?Ott van az Andrássy út 52. szám alatti, 1886-os Haggenmacher-palota az Eötvös utca sarkán, amelyet Schmahl Henrik tervezett. A palota díszlakásában működik a terézvárosi Szabó Ervin Könyvtár fiók.
A Haggenmacherek sörgyárosok voltak, övék volt a Hági söröző, itt is lehetne nyitni egy sörözőt az emlékére. Kicsit feljebb, a 62-esben a Bobula palotában működött az MTA Földrajztudományi Intézete, de ma egy reklámügynökség bérli a díszlakást így ez sem látogatható.
Meg kell még említenünk az Izabella utca sarkán a Képzőművészeti Egyetem székházát, amit Rauscher Lajos tervezett és sgrafittókkal díszített, illetve mellette a 69-ben a régi Műcsarnok épületét, ami ma az egyetem kiállítótere, így látogatható is és remélhetőleg rövidesen felújítják, ez a veronai Palazzo Bevilaqua mintájára készült Láng Adolf tervei alapján.
A Köröndön a Kodály lakását lehetett megnézni, de mivel felújítják az épületet ez most három éve zárva van, szembe vele pedig az első emeleti díszlakás a legérdekesebb, itt korábban a Hazafias Népfront is székelt és megmaradt az eredeti kandallós belső tér faburkolatokkal és a süllyesztett márványkádas fürdőszoba is. Kint a villáknál pedig a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumot érdemes kiemelni.
És az üzlethelyiségek? Az utóbbi években rengetek elit márka költözött ide, de a szalonjaik modernek.Négy olyan üzlethelyiség maradt fenn, ami máig őrzi eredeti berendezését-belső építészetét. Két cukrászda és két gyógyszertár. Az egyik a Lukács cukrászda, aminek az egyik fele az 1912-es art-decos, a másik része pedig az Adam stílusú neoklasszicista szalon. A másik cukrászda a Művész Kávézó az Operánál, itt is őrzik az eredeti berendezést. A két gyógyszertárból az egyik a Körönd Gyógyszertár a Rózsa utcánál, ahol még az 1881-es bútorokat láthatjuk, a másik pedig az Opera patika, ami egy gyönyörű 1883-as galériás patika, de ez zárva van, és a bútorát is beljebb helyezték.És a Callas? Jó hogy felhozta, a Callas egy nagyon ízléses helyreállítás, de ez időközben az Operaház jegyirodája volt. Itt a belső architektúra megmaradt és a berendezést hozzáigazították. De vannak még ilyen szerencsés replikák, pl. a Gozsdu udvarban is nyílt egy kávézó régi pénztárgéppel, tonett székekkel, történeti bútorokkal. Az emberek szeretik a régiségeket.
Vannak olyan üzlethelyiségek, ahol helyre lehetne még állítani a régi állapotot?Hogyne, rengeteg! Csak néhány gyors példát mondok. A Helvétia Kávéház a Nagymező utca és az Andrássy út sarkán állt és az eredeti berendezése olyan csodás volt, mint a Parlament belső terei. Ma üres az üzlet. A Liszt Ferenc téren helyreállíthatnák a Japán Kávéházat, ahol Lechner Ödön is mindig kávézgatott. Eredetileg zománcozott csempeburkolata volt, japán jelenetekkel. Szembe vele állt a Palermo Kávéház, ami ma részben üres tér, pedig ez az art decos belső az egyik legszebb volt a városban. Sok-sok ilyen hely van, ahol most nincs semmi és a legjobb állapotot lehetne még helyreállítani. Ehhez viszont kell pénz és elhivatottság.És mi a véleménye a nagy fejújításokról, ingatlanfejlesztésekről? Gondolok itt a Párizsi Nagyáruházra, a Kodály házakra, Avenue Gardensre, tetőtér beépítésekre…Nem rajongok értük. Kevés a szép példa, a jó megoldás! Érzek kényszeredett belemodernkedéseket, mindenbe bele akarnak piszkálni. Ahelyett, hogy olyan városrészeket hozna rendbe a modern építészet, ahol teljesen jellegtelen épületek állnak. Az ország egyik legszebb terén, a Köröndön az udvar felé ezeket a csodálatos épületeket a börtönépítészetre emlékeztető (idézem a ház lakóját) ráépítésekkel, mondván, hogy az utcaképet (ami szintén a Világörökség része) úgysem módosítja. Szerintem itt van a probléma. És ezt nem csak mi kiművelt építészek mondjuk, hanem az utca emberei, akik a Kodály Múzeumba érkeznek.
Az ingatlanfejlesztők nem mindig az önök szempontjait tartják szem előtt…Persze, hogy nem, de ezen senki nincs meglepődve. Ez szerintem filozófiai kérdés. A műemléki értékek privatizációjára ne úgy tekintsünk, mint leánykereskedelemre, hanem inkább úgy, mintha férjhez adnánk a lányunkat. Olyannak kell adnunk a lányt, akinél a jövője biztosított, aki vigyáz rá. Nem szabad, hogy a várospolitika csak gazdaságpolitika legyen, ennek nagyon komoly értékőrző és érték-kibontakoztató politikának kell lennie, ami nem arról szól, hogy elpasszoljuk egy befektetőnek a Balettintézet épületét, aki aztán a már-már a nemzet méltóságát sértő módon hagyja azt lepusztulni. Nem véletlen, hogy már Mátyás király is olyan törvényeket hozott Sopronban, hogy aki nem állítja helyre a portáját, attól elkobozzák a házat. És nem győzöm hangsúlyozni, hogy a belső terek ugyanilyen fontosak! A város nem csak homlokzatok egymásutánisága, ez egy szövevény, amit kívül-belül ápolni kell, hiszen az egyik nem létezhet a másik nélkül.Akkor ha már Andrássy út, akkor gondolom a Hősök terével kapcsolatos átépítéseket sem nézte jó szemmel.A Hősök tere az Andrássy út záró motívuma. 1896-tól építették, Schickedanz Albert, Ybl tanítványa tervezte a Műcsarnokot, ez volt először kész, de a Szépművészeti és a Millenniumi emlékmű is az ő munkája. Ybl halála után ő volt a legjobb építész az országban. A Hősök tere olyan hibátlan tér, egy olyan monumentális és harmonikus valami, amibe szerintem nem szabad belepiszkálni.
Egy valamiről nem beszéltünk még, a Földalattiról.Valóban büszkék lehetünk rá, hiszen a kontinens első földalattija volt, én még gyerekkoromban utaztam az eredeti, hintó-alakú, kocsijain, de amikor meghosszabbították a Mexikói útig, akkor lecserélték és új kocsikat vezettek be, amik érdekesek és egyediek, de már nem adják vissza az első földalatti vasút hangulatát. Például San Franciscoban mind a mai napig az eredeti Cable Car-ok közlekednek. Ha egy ilyen modern, nyugati-parti város ezt megengedheti magának, akkor egy igazi történelmi városban, mint Budapest ennek evidenciának kéne lennie ugyanúgy, mint hogy a Siklónál is az eredeti járműveket rekonstruálták és hatalmas sikere is van.
Köszönjük az interjút, legközelebb a Szecessziós Budapest lesz terítéken!
