Az egykori Táncsics-börtön kétszintes barokk épülete többek között arról híres, hogy 1848-ban innen szabadították ki Táncsics Mihályt a márciusi ifjak, és itt raboskodott Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Batthyány Lajos is. Az épületben később a Pénzügyminisztérium működött, a második világháború után pedig a háborús jóvátétel keretében az amerikai nagykövetség birtokába került. Az egykori börtönben a nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak, majd háborús veteránokat szállásoltak el itt elsősorban rekreációs céllal. Az ingatlan a magyar és az amerikai kormány megállapodásának köszönhetően 2014-ben került ismét magyar tulajdonba.
Az épület mögötti udvar hosszú évtizedekig el volt zárva a Várat járó turisták elől. 2014-ig teniszpályának, grillterasznak és a tengerészgyalogság veteményeskertjének adott otthont. Utóbbi miatt kellett befejeznie az ásatásokat Zolnay László régésznek, aki már 1962-ben elkezdte a régészeti és kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű terület kutatását, amely a kammerhof, avagy a korai királyi rezidencia maradványit rejtette (csak 1381-ben költözött át a királyi udvar a mai királyi palota területére). Ez részben sikerült is, de a török kor szempontjából legizgalmasabbnak ígérkező területrészen, az Erdélyi bástyánál elakadt az ásatás, mert a veteményeskert miatt nem engedték tovább kutakodni.
2018 augusztusában a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának régészei is nekiláttak a feltárásnak, és már az első kapavágásnál olyan maradványokba ütköztek, amelyek indokolták a bizakodást. Igaz, a korabeli metszeteken is látszott az Erdélyi bástya „kitüremkedése”, tehát nem érték őket meglepetésként a látottak. A várfal síkjából kiugró, a modernebb ostromtechnika ellen is védelmet nyújtó bástya az 1530-as években Szapolyai Jánoskirály ideje alatt épült, és a feltárás azért is szenzációs, mert ekkora tömegben és ilyen magasan álló eredeti erődítési falak a Budai Várban egyedül csak a királyi palota területén maradtak meg.
A bástyát határoló 13 méteres középkori várfal, a felvonóhidas gyalogkapu maradványai és a felhúzásához szükséges bronzcsiga is megtekinthetőek a sétányon, amelyen körbesétálhatjuk a régészeti területet. A gyaloghídon át lehetett bejutni a Várba, felette bedeszkázott vízkifolyót találunk, amin keresztül elvezették a felesleges vizet. A feltárt terület legaljára lelépcsőzhetünk, ahol a ritka értékes az arany- és ezüstpénzeket megtalálták: ilyen közeli elrejtést még nem fedeztek fel Magyarországon.
Az itt talált gazdag leletanyagot helyben is megnézhetjük a lőporraktárban kialakított kiállítótérben (ami interaktív és drámapedagógiai foglalkozásokra is alkalmas), de az értékesebb dolgokat, a pénzeket és a szinte teljesen ép felvonóhidas kaput összes tartozékával együtt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában helyezték el.
Az évtizedeken át megközelíthetetlen régészeti területet október végéig nézhetjük meg. Sétálhatunk a 16. századi Buda várfalainak tövében vagy az udvaron található ülőalkalmatosságokon megpihenve gyönyörködhetünk a panorámában. Illetve egy food truckot is elhelyeztek itt átmenetileg arra az esetre, ha a látogatók megéheznének vagy megszomjaznának.
