Élmény

Káprázatos panoráma a Budai-hegység legmagasabb pontján: a Nagy-Kopasz hegy Csergezán Pál-kilátójához kirándultunk

Fotó : Hirling Bálint / WLB
Nagy-Kopasz hegy

A Nagy-Kopasz-hegy a maga 559 méterével a Budai-hegység legmagasabb pontja. Kellemes délutánt töltöttünk el a zöld háromszög mentén csatangolva, és bár véletlenül letértünk a túraútvonalról, láttunk szarvast, mókust és rókát is.

A Páty, Nagykovácsi és Telki határán emelkedő magaslat nem összetévesztendő a Pilis délnyugati részén található Nagy-Kopasz heggyel, aminek a tetején egy jengaszerű építmény tetejéről, a Dévényi Antal-kilátóból lehet körbenézni. Mostani úti célunk közelebb esik a fővároshoz: a Budakesziből Telkibe vezető út mentén felépített Hidegvölgyi Erdészlaktól vezet felfelé az ösvény, abból a parkolóból, ahol az Erdei Piacot szokták tartani, és ahol mi is tiszteletünket tettük egyszer. Ezúttal is autóval érkeztünk, de aki nem rendelkezik kocsival, az a Széna térről induló 2840 jelzésű távolsági busszal körülbelül félóra alatt éri el az erdészlakot, a busz pont ott teszi le. Az erdészház és az Erzsébet büfé is zárva volt épp, csak egy felirat hirdette, hogy május 13-én ismét megrendezik a piacot.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

A parkolótól balra induló széles út hivatalos neve a Sisakvirág tanösvény, amely Nagykovácsiig vezet tíz kilométer hosszan, és útba ejti a Csergezán Pál-kilátót is, túránk itt veszi kezdetét. Tervünk az volt, hogy a kilátó után továbbhaladunk Nagykovácsiig, és a falu határában balra kanyarodva megnézzük az Anna vadászlakot és Csergezán Pál síremlékét, majd  egy ovális kört leírva visszatérünk a kiindulópontunkhoz.

Fotó: Hirling Bálint / WLB

Az útelágazásoknál a fákra festett zöld háromszögek mutatják a helyes irányt, és az időről időre felbukkanó információs táblák minden környéken fellelhető növényről alapos tájékoztatást nyújtanak. Április utolsó hétvégéjén jártunk ott, és a természet bőkezűen adagolta a szebbnél szebb illatos virágokat: be tudtuk azonosítani a rózsaszín henye boroszlánt, a tarka kosbort, de épp virágzott a szamóca és a bodza is. Egy sikló (vagy kígyó?) ránk hozta a szívbajt, de őt ez nem zavarta, sőt, hagyta magát lefotózni.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Tarka kosborFotó: Hirling Bálint / WLB
Henye boroszlánFotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

A túra elején némi szintkülönbségre kell számítani, tölgyeseken keresztül, főleg napos részeken át vezet felfelé az út, úgyhogy ki is melegedtünk rendesen, mikor félóra séta után megpillantottuk a Tarnai pihenő fehér ormait. A fák nélküli, kopár, sziklás terület megnevezése dolomit sziklagyep, amin a fokozatosan pusztuló, aprózódó dolomit gátolja az összefüggő gyeptakaró kialakulását. Csodálatos a kilátás, de sajnos oldalt jól látszanak a pár éve hullott ónos esőzések által megtépázott foghíjas fenyvesek is. Egy előrenyúló kiszögellésre kisétálva még vadregényesebb az élmény, tisztára, mintha egy road movie csúcspontjára érkeztünk volna meg.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

Szellős, napsütötte vidéken át haladunk tovább, az erdő erre már nem annyira sűrű, helyenként molyhos tölgyesek facsoportja tűnik fel. Megfigyelhető, hogy már nyílik a táj egyik büszkesége, az élénksárga tavaszi hérics, ez a rendkívül mérgező növény, szóval teát lehetőleg ne főzzünk belőle.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Tavaszi hérics - ne kóstold meg!Fotó: Hirling Bálint / WLB

Innen körülbelül még fél óra a Csergezán Pál-kilátó, amelyet 2006-ben építettek, és leginkább egy vitorlára emlékeztet. A Nagy-Kopasz hegyről fontos tudni, hogy nem egy kiálló hegycsúcs, hanem inkább laposabb, fákkal borított fennsík, és a kilátót a hegyoldalból nem is lehet kiszúrni, csak a hegytetőre érkezve, ugyanis elbújik a fák között.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

Basa Péter és Czér Péter építészek tervezték a 30 méter magas építményt, aminek tetejébe 100 lépcső vezet. Betontalapzatra épített vörösfenyő- és acélelemek alkotják a masszív és stabil szerkezetet, a csúcsra érve sem éreztük, hogy kilengene vagy bizonytalan lenne. Szintenként padokat helyeztek el, ha elfáradnánk lépcsőzés közben. A tetejéből rálátni a Zsámbéki-medencére, a Nagy-Szénás és a Kutya-hegy által körülölelt Nagykovácsira, körbe a Hármashatárhegy, János-hegy, Tokaj és Páty irányába. Kis fémtáblák jelzik, mi merre van, a földrajzilag kevésbé képzetteknek.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

A kilátót elhagyva bükkösök váltják fel a tölgyeseket, és a sűrű lombkoronának köszönhetően jótékony árnyékban haladunk. Még látni a kora tavasz jellegzetes, illatos virágát, az odvas kertikét, és elvileg erre tenyészik júniustól augusztusig a farkasölő sisakvirág, amiről az út a nevét kapta.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

A falu szélén lévő réthez érve tulajdonképpen két lehetőség áll a kiránduló előtt: vagy folytatja a tanösvényt Nagykovácsiig, elhaladva a Nagy-Szénás és Kutya-hegy mellett, ahonnan aztán a 63-as busszal visszajut a városba, vagy balra kanyarodva a széles erdészeti úton elsétál az Anna-vadászlakig és a mellette lévő Csergezán Pál-síremlékig. (Itt már tényleg szót kell ejteni a művészről, akiről a kilátó a nevét kapta: a természetfestő az erdő vadjairól készült képeivel szerzett magának hírnevet, és a közelben alkotott, élete végén Telkiben töltötte, és nyughelye is itt az erdőben lett, az Anna-vadászlak mellett.)

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Itt kanyarodtunk balra, tévesen, ennél a pontnál haladjatok tovább! Fotó: Hirling Bálint / WLB

Mivel mi túl korán fordultunk le balra, sikerült elkeveredni még a Nagykovácsi határában lévő rét előtt, így az erdő közepén haladó úton bóklásztunk egészen az Anna-lakig, de cserébe láttunk mókust és szarvast is, majd később egy rókát. Így is ugyanoda értünk ki, mint a műútról. A 2001-ben felújított vadászház szép látványt nyújt, az udvar pihenésre, sütögetésre is alkalmas (és itt találtuk meg kirándulásunk legelső szemetesét is), de ezen felül más szórakozási lehetőség vagy látnivaló nem nagyon akad erre, a ház is zárva volt.

Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB
Fotó: Hirling Bálint / WLB

A műúton haladtunk tovább eredeti kiindulópontunk, a Hidegvölgyi Erdészlak felé, és annak ellenére, hogy szembetalálkoztunk a rókával, a visszaút már nem volt túl érdekfeszítő. Éppen ezért, ha valaki szeretné kimaxolni az időt a Nagy-Kopasz hegyen, annak azt javasoljuk, hogy vagy járja végig a Sisakvirág tanösvényt Nagykovácsiig, vagy a kilátónál forduljon vissza, és Tarnai-pihenőn át térjen vissza a parkolóba.

 

(Még több kép a galériában!)

Nagy-Kopasz hegy
  • 2087 Piliscsaba,