A terület már régóta a fejlesztők és építészek figyelmének előterében állt. Már a szomszédos, Finta-féle Teve utcai rendőrpalota 1997-es építése után felmerült a terület fejlesztése, toronyházas és felhőkarcolós beépítése. Az álmok akkor álmok maradtak, ám azóta, az elmúlt két évtizedben a környék drasztikus átalakuláson ment keresztül. A Váci út és környéke a kétezres évek elején még leginkább egy elhanyagolt, ipari környék volt, elhagyatott vagy félig üresen álló üzemekkel, gyártelepekkel. Ma pedig egymást érik a Váci úti irodafolyosón a modern, innovatív és sokszor egyedi irodaházak, új éttermek, kávézók nyílnak.
A terület lakónegyed építésére alkalmatlan, a közeli Árpád híd lehajtója és a nagy forgalmú, az észak pesti és agglomerációs területek forgalmát lebonyolító Váci út és felüljárója miatt. Ám regionális városközpontnak ideális lehet, a Váci út funkcióváltó, megerősödő szerepe mellett a megközelíthetősége kiváló, a 3-as metró és a villamosok miatt gyors is. Az épületeket a nemezközileg is számos díjjal kitüntetett londoni MAKE Architects (Wembley stadion környékének újratervezése, Elephant and Castle, iraki New Hope Gyerekkórház) és a hazai FINTA Stúdió tervezte.
A projekt ingatlanfejlesztőjének, a HB Reavisnek ez a második magyarországi projektje a Váci úti Corner Office után, de Londonban, Pozsonyban, Varsóban is vannak fejlesztései. A jelenleg érvényes szabályozási terv alapján ez egy olyan terület már Budapesten, ahol engedélyezett a magasházak (90 méter) építése. A látványtervek alapján két magasabb irodaház lesz a területen, de ezek közül a legmagasabb, az Agora Tower sem éri el a 90 métert. A környéken amúgy nem ezek lesznek az első magasházak, a közvetlenül az Árpád híd pesti hídfőjénél található Erste és Duna-torony is tizenöt emeletesek, ami nagyjából 60 métert jelent.
Az agora az ókori görög poliszok szíve volt, itt találkoztak a városlakók, vitatták meg a mindennapi ügyes-bajos dolgaikat, bonyolították az üzleteiket. A hangzatos névadással azt kívánta hangsúlyozni a fejlesztő, hogy nem csak azt szeretnék, hogy egy rövid távon minél jobban értékesíthető világszínvonalú irodaparkot hozzanak itt létre, hanem kiemelten figyelnek arra, hogy egy olyan kellemes helyet teremtsenek, ahol az emberek nemcsak a munka miatti kényszerűségből fordulnak meg vagy haladnak át, hanem szívesen időznek el itt, és a szolgáltatói egységeknek és közparkoknak hála, hétvégén sem áll meg az élet. Az építészfórum beszámolója szerint a projekt egyik sajátossága, hogy az irodaépületek alsó két szintjén közel 11 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi egységet alakítanak ki, ahol negyven üzletben különböző szolgáltatók kapnak helyet: éttermek, kávézók mellett fodrászat, virágüzlet, drogéria és edzőterem is lenne. Illetve mintegy 15 teniszpálya méretének megfelelő zöldfelületet alakítanak ki: sétányokat az épületek között, tetőkerteket és egy kiülős teret az épületegyüttes központi részén.
Az épületekben helyet kap 2170 parkolóhely, elektromos töltőpontokkal, valamint biciklitárolók is. A kerékpárral közlekedőknek jó hír, hogy ezzel együtt megújulnak a környező bicikliutak és összeköttetésük is, a sportos lelkületű jövendő dolgozóknak zuhanyzók is lesznek az irodaházakban. A tömegközlekedést választók is jól járnak, felújítják az Árpád hídi metrómegállót, és a buszpályaudvar is megmarad itt, csak forgalomcsökkentve beépítik az épületegyüttesbe.
A márciusban indult építkezés első ütemének keretében az Esztergomi és Árbóc utca kereszteződésében az Agora Hub épül meg 2018-ra, majd 2023-ra a teljes negyed.
