Budapest nem véletlenül fürdőváros, azon kevés fővárosok közé tartozik, ahol mai napig aktív hőforrások találhatók. Összesen 8 gyógyfürdőt látnak el ezek, melyekből a Gellért-hegy lábánál láncban hármat találunk: a Rác, a Rudas, illetve a Gellért fürdőket. Utóbbi 2018-ban ünnepli fennállásának 100. évfordulóját, és mai napig az egyik legkeresettebb fürdő, hiszen építészetileg egyedülálló értékeket hordoz: Zsolnay csempék, majolikák és ólomüvegek formálják a szecessziós épületet, mely művészek fontos inspirációs forrása, fotográfusok múzsája és gyógyulnivágyók favoritja egyben.
A Lánchíd a Gresham Palotával és a Budai Várral, az Erzsébet híd a Belvárosi Plébániatemplommal és a Szent Gellért-szoborral válik teljessé, és itt van nekünk a Szabadság híd is, melynek pesti lábánál a Központi Vásárcsarnok, budai oldalán pedig a Gellért Hotel és Fürdő áll. Városképet formáló helyek ezek, melyeket száz éve is szívesen jelenítettek meg képeslapokon, ma pedig online felületek hashtagjei jelzik, hogy mennyire népszerű és kedvelt nevezetességek. A Gellért épületegyüttes helyén már az Árpád-korban meleg vizes fürdő működött. A török hódoltság alatt az Aga-fürdő, később a Szüzek-fürdője névre hallgatott, majd gyógyhatású iszapja miatt kapta a beszédes Sárosfürdő nevet. (Legendák szerint a Szüzek fürdője elnevezés egy szerzetesről kapta, mely a Gellért-hegy egyik barlangjában élt, és fiatal lányok jártak hozzá életvezetési, főleg szexuális jellegű tanácsokért.)
A köz számára elérhető, egyszerű rekreációs hely volt, s az 1800-as évek elejétől találunk írásos és képi emlékeket arról, hogy adott volt visszafogottabb szálláslehetőség is itt.
1894-ben a fővárosi tulajdonú helyet a Ferenc József híd építésének következtében ebben a formájában elbontották, és a Sárosfürdő nevet megtartva egy nívósabb, feljebb pozicionált szálloda-fürdő párost terveztek helyére. Pályázatot írtak ki, mely 1909-re végül két terv ötvözetéből került elfogadásra: Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr, valamint Sterk Izidor terveit vegyítve született meg a Gellért Gyógyfürdő és Szálló terve. Anyagi nehézségek, majd az I. világháború miatt csaknem 10 évet kellett várni a megvalósításra. Végül egy intézményként (ma már két különállóként működik) 1918-ban megnyithatta kapuit a fürdő és a hotel, melyek mind Magyarország, mind az egész világ szecessziós örökségének fontos emlékei.
Az építészeti irányzat részletgazdagsága a fürdő minden szegletéből visszaköszön. Már a Kelenhegyi útról nyíló főbejárat és előcsarnok is akár órákig tartó látnivalóval nyűgözi le a látogatót. Azt, aki először jár itt, és azt is, aki esetleg évtizedek óta visszajáró fürdővendég. A csarnok 10 ablaka természetesen a kor üvegmágusa, vagyis Róth Miksa üvegfestő-műhelyéből került ki, és Arany János
Buda halála című művét mutatja be, illetve egy Vénusz-szobrot és az évszakokról formált szobrot is találunk itt. Érdemes napsütéses időben meglátogatni a fürdőt, hiszen az üvegeken áthatoló sugarak az egész csarnokot és oszlopait játékosan festik meg.
Fontos, hogy a Gellértben szemmagasságunkon kívül figyelmesen vezessük végig tekintetünket mind a tetőszerkezeteken és ugyanígy a földön is, hiszen a ornamentika ott is gyönyörű és kidolgozott. Olyannyira, hogy a mozaikpadlóval foglalkozó mesterember saját telefonszámát is elrejtette az apró csempékbe.
A fürdő uszodájába lépve izgalmas, ahogy a medence felett mozgatható üvegtetőt találunk, és a karzatról figyelhetjük az úszókat.
Innen közelíthetjük meg a kinti medencéket is, ám érdemes időzni az egykori női és férfi termálokban is, melyek 2013 óta teljesen koedukáltak és már csak feliratok jelzik, hogy valaha különválasztották a fürdőzőket. A Zsolnay porcelánnal burkolt termek mesebeli hangulatot teremtenek. Gyönyörű a türkiz terembelső és
Ligeti Miklós majolika szobrai: a Kisfiú teknőccel, a Csókolózó gyermekek. A közelmúltban két nemzetközileg fontos forgatásnak és fotózásnak is helyszínéül szolgáltak a termálok: egy álomvilágba kalauzoló Gucci divatklipet
forgattak itt, illetve ezeken a csempéken már az egyik legfelkapottabb kortárs színész, és férfiikon Ryan Gosling is lépdelt.
Elhagyván a belső tereket, az 500 nm-es hullámmedencéhez érünk, mely 1927 óta szórakoztatja a fürdőzőket, akik már kellőképp ellazultak a gyógyvízben. Érdekesség, hogy a gép, mely a hullámokat generálja, 1927 óta működik. A fürdő fénykorában, a '30-as években nagy szenzációnak számított ez, és mai napig kedvelt fürdőegység. Egy "emelettel" feljebb már a modern kor élménymedencéit, pezsgőfürdőit találjuk, napozóteraszokkal
A Gellért Fürdő csaknem 100 éves indulásakor egyet jelentett a luxussal, a gyógyulni vágyók kedvencével – presztízs értékű volt itt időzni. A folyamatos felújításoknak köszönhetően egyre modernebbé válik, ám még maradt olyan faktor, melyre ráfér a korszerűsítés. Jó példával szolgál a sokkal kisebb, ám szintén népszerű és kiválóan modernizált Rudas.
A haladó szellem adott, már generációk óta, hiszen egy olyan legenda is él a Gellértről, hogy legnépszerűbb időszakában társadalmilag igen fontos gesztusról tettek tanúbizonyságot. A városi legenda szerint a külső medencében lubickoló angol lordok és előkelőségek közé ereszkedett a vízbe egy magas, kisportolt színes bőrű fiatalember. A britek egy percig sem leplezték nemtetszésüket, elhagyták a medencét és a vezetőséghez járultak, hogy ők bizony nem fürdenek afroamerikaiakkal. A vezetőség pedig haladó szellemiségben nyugtatta, vagy inkább korbácsolta fel a kedélyeket. Elmondták, hogy a Gellért Fürdőben bőrszínre való tekintet nélkül mindenki élvezheti a gyógyvíz áldásos hatását. Évtizedekkel később a szóban forgó úr felesége Budapestre utazott és meglátogatta az intézményt, hogy megköszönje, hogy a múltban kiálltak férje mellett és példát mutattak.
A cikk megjelenését a Bp2017 Nonprofit Kft támogatta.
