A budapesti Állatorvos-tudományi Kar több, mint száz éves, a közelmúltban megújult kampusza valószínűleg az egyik leghangulatosabb az egész városban. A pavilonszerűen elhelyezett, visszafogottan díszített épületek közt ápolt zöldfelületek, egységes térkövezés, sok ülőfelület és még néhány csobogó is található, a nemzetközi hallgatók pedig összetartó közösséget alkotnak; a kertben sokan tanulnak, beszélgetnek és napoznak a jó időben.
Több mint kétszáz éve elhatározták egy pesti állatorvosi iskola megalapítását és 1787-ben – a világon elsők között – a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvosi tanszék, ahol immár két évszázada megszakítás nélkül folyik a képzés.
A fokozatosan önállósodó és egyre komolyabb hírnévre szert tevő intézmény kampuszát 1871 és 1881 között építették fel a mai István utca-Rottenbiller utca-Dembinszky utca-Bethlen Gábor utca között elterülő telken.
A mai napig itt folyik az elméleti oktatás és a kutatás, itt található az egyetem kisállatklinikája.
A nagytestű állatok gyógyítását ma már modernebb körülmények között, Üllőn végzik és a Fővárosi Állat- és Növénykertben is működik egy kihelyezett tanszék.
A műemléki védelmet élvező, Steindl Imre által tervezett, pavilonrendszerű épületegyüttest az elmúlt évtizedekben kiegészítették ugyan néhány építménnyel, de az őskertté váló kampusz ennek ellenére megőrizte sajátosságait és meghitt karakterét.
A park vaskerítését állatfejek díszítik. A neoreneszánsz stílusú, Zsolnay-kerámiákkal és Róth Miksa üvegablakaival díszített téglaépületek között hatalmas fákat és kisebb szoborgyűjteményt találunk.
A történelmi kampusz lehetőségeit a tavalyi megújításig azonban közel sem használták ki teljesen. A parkban kevés volt a gondozott zöldfelület és a közösségi tér – pedig az állatorvos-hallgatók alkotják az egyik legsajátosabb közösséget a budapesti egyetemisták között.
Sokan kutyával járnak-kelnek az udvaron, sokfelé norvég vagy épp német szó hallatszik, és, a nagy egyetemekkel ellentétben, itt kis túlzással mindenki ismer mindenkit.A megújítás után gondozott belvárosi oázissá vált a kampusz, egységes térkövezéssel, csobogókkal, sok növénnyel és ülőfelülettel, amit láthatóan igencsak élveznek a hallgatók, napsütésben sokan tanulnak itt még hétvégén is. Sok ilyet szeretnénk látni a városban.
