Nyomda és egyetemA Budai Vár szívében található együttes helyén már a XV. században is egy fontos épületet találunk. Itt működött Hess András nyomdája és itt készült el 1473-ban a Chronica Hungarorum. Az első magyarországi nyomtatott könyv latin nyelven, kerekített antikva betűkkel beszéli el az ország történetét, a kezdetektől egészen Mátyás király koráig. Megmaradt példányait külföldi gyűjtemények mellett az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE – általunk is bemutatott - Egyetemi Könyvtárában őrzik.
Később itt működött az 1687-ben alapított Jezsuita Akadémia, majd 1777-től a Nagyszombatról Budára költöztetett tudományegyetem – a mai ELTE elődje.
Neogótikus palotaFellner Sándor építész 1899-ben kapott megbízást, hogy építse fel a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium új, reprezentatív székhelyét.
Az öt év múlva elkészült épületben az irodák mellett 300 személyes bálterem is helyet kapott. A fogadások és esküvők színhelyéül szolgáló helyiségben forgatták A napfény íze című film egyik vívójelenetét.
A közelmúltban sok részletében megújult épületegyüttesbe a Szentháromság tér felől lépünk be. A márvány burkolatú, Zsolnay-szobrokkal díszített előtérből a díszes lépcsőházba lépünk, majd megtekintjük a dísztermet. Az egykori faburkolatos, kandallós fogadó- és tanácskozótermek helyreállítása még nem – vagy nem az eredeti formában – történt meg. Az épületegyüttes ugyanis a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, a jelenleg látható főhomlokzat például az eredeti változatnál jelentősen egyszerűbb képet mutat, hiányzik például a két díszes torony.
A belső tér is sok átalakításon ment keresztül, mivel az 1950-es évektől itt működött a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Diákkollégiuma. Itt fogalmazták meg az 1956-os forradalom diákságának követeléseit. Az 1960-as és 70-es években itt működött a Várklub, számos legendás bulinak és koncertnek helyet adva, fellépett itt többek között az Illés és az Omega is.Mi, magyarokAz épület jelenleg a Magyarság Házának, több háttérintézménynek és a Mi, magyarok című kiállításnak ad otthont. A Hermann Róbert történész koncepciója által megalkotott tárlat elsősorban az iskolai oktatás kiegészítésére jött létre, de meglepően jól szórakoztunk rajta mi is.
A tárlat tíz terme a Kosztolányi Dezső által megnevezett tíz legszebb magyar szó köré épül és így mutatja be a magyar nyelv, irodalom, történelem, tudományosság és művészet eredményeit, sajátosságait. Ez persze elsőre nem feltétlen hangzik izgalmasnak, de számtalan kvízkérdés jellegű ponttal találkoztunk, és különböző tárgyakat próbálhattunk ki. Vagyis tényleg jól el lehet tölteni itt az időt, ráadásul ezúttal a látványra is adtak.Kicsit az értelmetlenül megszüntetett, egyébként nagy sikerű Álmok álmodói kiállítás született ezzel újjá, persze sok ponton frissítve és felhasználva a legújabb kiállításrendezési elveket.