Kőrösi Zoltán novelláskötetének címe lassan realitássá válik az egykori Népstadionban. Rohamtempóban fejezték be az építkezést, de sohasem készült el az eredeti tervek szerint; évtizedekig halogatták a felújítását, ami alatt igencsak leromlott az állapota. A hírek szerint júliusban elkezdik a rekonstrukciót, ezért az utolsó pillanatok egyikében körbejártuk a stadiont, hogy megmutassuk nektek úgy, ahogyan valószínűleg már sosem láthatjátok.
Már 1896-ban, az első újkori olimpia előtt felmerült Budapesten egy központi stadion építésének ötlete. A tervekből mintegy fél évszázad múlva lett valóság, az első kapavágás 1948-ban történt az egykori lóversenypálya területén. Az eredetileg 100 ezer fősre tervezett stadion terveit ifj. Dávid Károly építész és Gilyén Jenő statikus készítették.
Az építkezésben a főváros lakói és sportolók - többek között az Aranycsapat tagjai - is részt vettek önkéntesként. Ahhoz, hogy a halasztások után sokadszorra kijelölt időpontban valóban át tudják adni a létesítményt, az utolsó időszakban ezer katonát kellett kirendelni az építkezésre. A rohammunka után a megnyitóra végül 1953. augusztus 20-án került sor egy óriási, két napon át tartó ünnepség keretében. A különböző felvonulások és zászlós parádék után a Budapest Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzés következett, melyen 3:2 arányú magyar siker született.
Bár a többi berendezési tárgy későbbi, a hazai öltöző lócái még mindig ugyanúgy néznek ki, mint hatvan éve. Ezeket a padokat használták többek között az Aranycsapat tagjai is.
A helyben, de előre gyártott elemek felhasználásával épült stadion sosem készült el a tervezett formában, a 3. emelet és a felső karéj részbeni elhagyásáról a Politikai Bizottság döntött. A tribünökön és az alsó - úgynevezett - földlelátókon a megnyitó idején hivatalosan 78 ezer fő fért el. A lelátókat 18 óriási pilon tartja.
Az öltözőhöz kapcsolódó medence az ötvenes években még újdonságnak számított, állítólag még az angol csapat is áhítattal nézte - hiszen akkor még a híres Wembleyben sem volt hasonló. Az öltöző padjaihoz hasonlóan a medence is eredeti formájában maradt meg. Az öltözőket és a játékoskijárót összekötő lépcsőről nyílik a jelenleg raktárként használt légópince, amely szintén az ötvenes évek terméke.
A pálya keleti oldalára került az öltöző és a játékoskijáró, amely az elmúlt évtizedekben átépült ugyan, de egykor olyan nagyságok léptek itt pályára, mint Kocsis, Puskás vagy éppen Di Stéfano.
A díszpáholyt eredetileg a pályától nyugatra találtuk, a jelenlegi 1998-ra, az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódóan épült föl. A mögötte található, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumnak is helyet adó főépületet eredetileg 11 emeletesre tervezték.
A fűvel borított játéktér körül található atlétikai pálya a számos sportverseny megrendezésére alkalmassá teszi a stadiont. Ugyanakkor a nézőtér túl messzire került, így a mai arénákhoz képest nehezen látni a focimeccseket. A stadion több sportág kiszolgálására épült, de a fő funkció mindig is a labdarúgó mérkőzések megrendezése volt: a magyar válogatott meccsei mellett számos úgynevezett kettős rangadót is rendeztek itt, ami igazi futballünnepnek számított a korszakban. A pályától való távolság mellett a lelátók meredeksége sem felel meg a mai kor követelményeinek.
Az egykori dísztribün közepén találjuk a régi kormánypáholyt. A politikai vezetők körül újságírók és cégvezetők foglalhattak helyet, kétoldalt egy-egy géppuskafészek kapott helyet, a vasbeton tetőszerkezet pedig állítólag két köteg kézigránát robbanása ellen is védelmet nyújtott.
A kormánypáholy mögötti rész a magas rangú vendégek számára volt fenntartva saját büfével és extra kényelemmel. A kormánytagok igény esetén az úgynevezett K-vonalat rejtő, két faborítású helyiségből is telefonálhattak.
A hűvös előcsarnok "szocreál" esztétika szerint készült belső terét a márvány bőkezű alkalmazása és a részletekig menő tervezettség jellemzi. A magas rangú vendégek akár az előcsarnokig is behajthattak a stadion és az Istvánmezei út között található alagúton keresztül. A nyitott, mégis légkondicionált kormánypáholy hűtését is az alagút segítségével oldották meg a tetőzet két héja közé vezetett hűvös levegővel.
Az alagútban ma sporttörténeti kiállítást találunk, ahol vezetőnk, Dr. Szabó Lajos feleleveníti a stadionhoz kötődő legszebb emlékeket. A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója szerint a magyar futball legnagyobb sikere a 7:1-esmagyar-angol meccs 1954-ben, de szó esik több nevezetes eseményről is. Az állóhelyek miatt a valaha volt legtöbb, 104 ezer néző láthatta a helyszínen az osztrákok 6:1-es arányú legyőzését 1955-ben. A hazai csapat olyan nagyságokkal állt fel, mint Kocsis Sándor és Puskás Ferenc, a kezdőrúgást pedig Schlosser Imre végezte.
A kormánypáholy mögötti részben találjuk az eredeti állapotban fennmaradt egykori sajtó- és telefonközpontot is, melynek belső terében - egyfajta országimázs-erősítésként - az exportra is termelő magyar vállalatok hirdetései is helyet kaptak. A középen helyet foglaló telefonos kisasszonyok hozták létre a kapcsolatot a külföldi nagyvárosok szerkesztőségeivel, majd hangosbemondó segítségével szólították az újságírókat, akik a "telefonfülkébe" lépve beolvashatták tudósításaikat.
A hazai fejlesztésű készülék a Telefongyár terméke volt.
A stadion számos emlékezetes koncertnek is helyet adott az elmúlt néhány évtizedben. Fellépett itt többek között Louis Armstrong, a Queen, a U2, Michael Jackson, Tina Turner, a The Rolling Stones, a Depeche Mode, a Metallica, az Illés, a Metró, az Omega, valamint a három tenor - Pavarotti, Domingo és Carreras - is, 1991-ben pedig több tízezer hívó számára celebrált misét II. János Pál pápa.
A stadion nemcsak eseményeknek ad helyszínt, a hétköznapokban is sokan futnak, pihennek, napoznak a környéken.
A felső lelátó szerkezetét az 1990-es években megerősítették, de a 2001-es Illés-Metró-Omega koncert után lezárták a veszélyes felső részt. A statikusok szerint nem feltétlenül az összeomlástól kell félni, de a lehulló betondarabok is veszélyt jelentenek.
A Népstadion 2002. április 2-án vette fel a Puskás Ferenc Stadion nevet. Az új, évtizedek óta tervezett aréna az építészetileg értékes szerkezetek megtartásával, úgynevezett "stadion a stadionban" elv szerint épülne.
A stadion pilonjainak jellegzetes díszítése érdekes kontrasztban áll - az időközben átnevezett - Magyar Állami Földtani Intézet - mintegy ötven évvel korábban, Lechner Ödön által tervezett épületével.
A Papp László Sportaréna és a stadion között található a Magyar Ifjúság Parkja. A hatalmas terület szélein elhelyezett szobrok kőépítményei a birodalmi építészet formajegyeit sugallják.
A szobrok között vegyesen találunk sportolókat és az "ifjúságot" ábrázoló alkotásokat. Közös jellemzők a beállított pozíciók, az érzelmes találkozások, búcsúzások, a távolba néző szemek, a teátrális mozdulatok bőkezű alkalmazása.
Évtizedek óta tervben van a korszerűtlen, az elmaradt felújítások miatt leromlott állapotú, soha be nem fejezett stadion átépítése - vagy a helyén egy új aréna megépítése. A tervek szerint 2015. júliusában a régi stadion végleg bezár, hogy az átépítés után egy minden igényt kielégítő arénának adja át helyét. Nagyon úgy fest, hogy a régi Népstadion sosem lesz látható többé a régi formájában.
