Élmény

Így bringázz Budapesten – Az írott és az íratlan szabályok

Fotó : BKK
Így bringázz Budapesten - Az írott és az íratlan szabályok

Kétségtelen, hogy a bringa a nyár legfontosabb közlekedési eszközévé vált. Korábban már írtunk arról, hogy hol érdemes biciklit vásárolni, hogy mire érdemes biciklivásárláskor odafigyelni, illetve, hogy milyen menő kiegészítőkkel tehetjük egyedivé a vasunkat, ám az egyik legfontosabb dologról viszont még nem esett szó, mégpedig arról, hogy milyen szabályokat kell betartanunk, ha ezt a módját választjuk a közlekedésnek. Figyelem, ez a cikk életet menthet, segíthet megőrizni az emberi méltóságot és jó hírt szerezhet a biciklis kultúrának.

A haladás

Az első és legfontosabb dolog, hogy ha van bicikliút, akkor kötelezően azt kell használni (a megengedett sebesség kerékpárúton 30 km/h), de ezt táblával szokták előre jelezni, mint ahogy azt is, ha valahova tilos bringával be- és felhajtani. Ilyen például az autóút. Ha úgy alakul, hogy nincs kijelölt bicikliút, akkor az út jobb oldalán kell haladni a padkától biztonságos távolságra. Ez nagyjából 1 métert jelent. Az nem jó, ha az ember nagyon a járdára tapad, mert akkor nem biztos, hogy a kocsikból látják a biciklist – az egésznek a lényege, hogy az autósok tudtára adjuk, hogy mi márpedig itt vagyunk és bizony biciklizünk. Éppen emiatt egyébként nem árt az autósokkal és a gyalogosokkal folyamatosan szemkontaktusban is lenni, hogy megbizonyosodjunk arról, mindenki érti, hogy itt vagyunk, és hogy mit akarunk.

Közlekedés közben egyébként pontosan ugyanazok a táblák és lámpák vonatkoznak a biciklisekre, mint az autósokra, tehát a “Stop” táblánál és a pirosnál meg kell állni, illetve a macisajtnál elsőbbséget kell adni…stb. 

Érdemes még észben tartani azt, hogy a buszsáv nem biciklisáv (kivéve ha a tábla engedi), ha ilyen van, akkor az arra alkalmas közlekedési sávban kell tekerni. Ha tábla megengedi és mégis haladhatunk itt, akkor is fokozottan kell figyelni a buszokra, egyrészt mert nagyobbak nálunk, másrészt pedig mert nem etikus akadályozni a közösségi közlekedést. Próbáljunk mindig segítőkészek lenni, ha előzni próbálnak minket, buszmegállóból indulni készülő buszt ne előzzünk meg, engedjük magunk előtt haladni, így nem kell a busznak újra megelőznie minket.

Kanyarodás, előzés

Ha kanyarodni szeretnénk, akkor ezt is jelezni kell a közlekedés többi résztvevője felé. Ennek megszokott módja a kézfeltartás. Értelemszerűen azt a kezünket nyújtsuk ki, amerre kanyarodni szeretnénk, és lehetőleg ne az utolsó pillanatban, hagyjunk felkészülési időt a mögöttünk haladóknak. 

Ezt akkor is meg kell tennünk, ha mondjuk az út szélén parkoló autókat kerülgetünk, de ezt amúgy érdemes úgy csinálni, hogy egy nyomvonalon maradunk és nem ki-be mászkálunk az út széle és a közepe között. Parkoló autók mellett egyébként különösen figyelmesnek kell lenni és tartani legalább egy ajtónyi távolságot, mert az nem annyira kellemes, amikor kinyitnak előttünk egyet, mi meg átrepülünk fölötte, már bringa nélkül. 

Fotó: BKK

Az autósokra is vonatkozik egy fontos szabály itt, mégpedig az, hogy biciklisávban a KRESZ szabályai szerint nem előzhetnek, ha zavarjuk, akkor maximum úgy vághat elénk, hogy legalább kerékkel átmegy a másik sávba. Többek között ezért sem jó szorosan a padkára tapadni, mert ez arra késztetheti az autósokat, hogy megszegjék ezt a szabályt, és sávon belül előzzenek, ami a biciklisre nézve igencsak veszélyes. 

Toljuk el a biciklit

Vannak olyan helyzetek sajnos, amikor le kell szállni a bicikliről. Ilyen például a zebra, ahol a kerékpárját toló biciklist éppen azok a jogok illetik meg, mint a gyalogost. Ha viszont nem száll le a kerékpáros, akkor sajnos elveszti ezeket az isten adta jogait, márpedig az nem szerencsés. Ez vonatkozik a sétálóutcákra, a kerékpárral behajtani tilos táblával jelölt területekre, a “mindkét irányból behajtani tilos” jelzéssel ellátott utakra, a járdára is, de sajnos ez utóbbit a legtöbben nem tartják be, ami komoly konfliktusokat okoz a gyalogosok és a bringások között. Lakott területen néha szabad a járdán kerékpárral közlekedni, de kizárólag ott, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, és akkor is csak a gyalogosforgalom zavarása nélkül, ráadásul legfeljebb 10 km/óra sebességgel.

Fotó: bikemag.hu

Érdemes még leszállni akkor is, ha például egyirányú utcába szeretnénk behajtani, mert ez bizony tilos, viszont a szabályozás nem vonatkozik a gyalogosokra, ugyebár. Amúgy akkor is érdemes tolni, ha egy gyalogossal mászkálunk, őt ugyanis nem ültethetjük fel a biciklire, mert ez bizony balesetveszélyes, tehát illegális. A tévhitekkel ellentétben a biciklin állatot is tilos szállítani. 

A bicikli szállítása

Előfordulhat, hogy olyan messzire szeretnénk menni, hogy úgy érezzük, szükségünk van a tömegközlekedés segítségére. Ezekben az esetekben fontos tudni, hogy a bicikli szállítása csak üzemképtelen állapotban engedélyezett, vagyis le kell szedni a kereket, ha fel szeretnénk szállni. Ez a HÉV esetében máshogy működik, ezen a járművön ugyanis van bicikliszállításra kijelölt hely. Itt viszont egyszerre csak 4 bringa lehet, ha mi lennénk az ötödikek, akkor sajnos meg kell várni a következő szerelvényt, annak reményében, hogy arra majd felférünk. 

Minek kell lennie a bringán?

Ha szabályosan akarunk közlekedni, akkor nem elég tudni a közlekedés szabályait, a bringánkat fel kell szerelnünk egy csomó mindennel, amely elméletileg biztonságosabbá teszi a mindennapokat. Ezek a következők: fehér vagy borostyánszínű első lámpa, vörös színű hátsó lámpa, vörös színű hátsó prizma, két – egymástól független – fék, csengő, borostyánszínű küllőprizma legalább az első keréken, fényvisszaverő ruházat lakott területen kívül. Ezt azért is érdemes betartani, mert a rendőrök is elnézőbbek a kisebb közlekedési kihágások esetén, ha a biciklistől látják az igyekezetet a szabályok betartására. Mostanában amúgy igencsak sokszor razziáznak a rendőrök Budapesten, és kifejezetten a biciklisekre mennek rá, de nekik sincs kőből a szívük, ha az ember nem közúti anarchista az mindenképpen enyhítő körülmény. 

Fotó: BKK
Biciklizés + alkohol

A 2012. augusztus 24-i KRESZ módosítás óta nincs zéró tolerancia a kerékpáros közlekedést illetően, ami azért nem azt jelenti, hogy szabad részegen biciklizni. A túl sok alkohol után tekerés a komoly pénzbírságon túl azért sem jó ötlet, mert balesetveszélyes, és nem csak a saját de mások testi épségét is veszélyeztetjük vele. Erre vonatkozóan a következő szabályt érdemes olvasgatni.

4. § (1) Járművet az vezethet, aki
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van

A büntetési tételeket a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza:

11/D. melléklet, 4. sorszám:

Nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke 0,50% véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80% véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, ha a járművel:

a) nem főúton közlekednek: 10.000 HUF
b) főúton közlekednek: 30.000 HUF

Egy baráti jó tanács

Érdemes úgy közlekedni, hogy ne veszélyeztessünk másokat, a problémákat pedig előzékenyen oldjuk meg. A kibontakozóban lévő bicikli mozgalomnak az a legjobb, ha a kerékpárosok nem nehezítik meg mások életét, hanem okosan, a szabályok betartásával közlekednek.